Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak - Joó Tibor

Joó Tibor Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak A középkori erődített udvarháztól a saroktornyos várkastély megjelenésén keresztül az utóbbi évszázadok kastélyépítészetének emlékéig vezető utat fordulataiban érdekfeszítően és szakszerűen ismerteti Koppány Tibornak „A castellumtól a kastélyig" címmel 1975-ben megjelent tanulmánya. Mi a kastély fogalomnak a legtömörebb definícióját használjuk: (parkban álló) előkelő, fényűző (vidéki) lakóház. Témánk taglalásánál elsősorban ilyen fényűző — vidéki lakóházakról lesz szó, melyek létrehozásánál olyan összetett tevékenység érvényesült, amelynek folyamán számos művészeti ág képviselője: az építész, a festő, a szobrász, az iparművész és a kertész egyaránt szóhoz jutott. Munkájuk eredménye: több műfaj együtthatásából kialakuló, összefüggő, egységes mű. A curia (kúria) kifejezést eleinte a nemesi telep megjelölésére használták és csak később vonatkoztatták a telken épített nemesi udvarházra. Ezért még a XVII. században a megtévesztő szóhasználat: egyaránt jelenthet kastélyt és kisebb, egyszerűbb nemesi udvarházat. A XVII. század második felétől, de főleg a XVIII. század óta a forrásokban egyértelműen udvarházat értenek akkor, amikor curiáról beszélnek, és a tekintélyesebb méretű, komoly építőanyagból (tégla vagy kő) készült épületeket nevezik kastélynak. A kúria vagy udvarház fogalmába tartozó kisebb méretű nemesi lakóházak a közép- és kisnemesi életformához igazodnak és a nemesi rétegek életmódját, életvitelét tükrözik külső megjelenésükben és alaprajzi rendszerükben egyaránt. A megye területén ma álló kúriák nagy többsége a XIX. század első feléből származik. Tény az is, hogy a kúriák kialakításában az egyszerű parasztháztól a kisebb kastélyig terjedő változatok sorát figyelhetjük meg. Közös sajátosságként - a szerényebb méreteken kívül - a földszintes elrendezést állapíthatjuk meg. (A megye területén levő műemléki, vagy műemlék jellegű kastélyok többsége viszont emeletes vagy egy részében emeletes, más részében földszintes.) A kúriaépületeket megjelenésük alapján megyénkben is két nagy csoportba oszthatjuk: az egyikbe tartozók a kastélyépítészet szerényebb változatainak tekinthetők, míg a másik csoport építményei látszólag a népi építészethez kapcsolódnak.