Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak - Joó Tibor

A 10 évvel ezelőtt kiadott műemlékjegyzék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 56 kastélyt és kúriát szerepeltet műemléki védettség alatt állóként, amelyek közül 27 a műemlék és 29 a műemlék jellegű építmény. Az ország műemléki védettség alatt álló kastély- és kúriaállományának a 10%-a van a megyénkben, viszont ha csak az értékesebb kategóriát (a műemlékeket) tekintjük, akkor láthatjuk, hogy a műemlék kastélyok 1 5%-a található itt! Megyénkben egyébként 1 54 műemlék, 360 műemlék jellegű, 56 városképi jelentőségű, tehát összesen 570 védett épület van. A megyei védett épületeknek is tehát 10%-át teszik ki a kastélyok és kúriák. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy 20 további olyan kastély, illetve kúriaépület is van, amelyek nem szerepelnek ugyan a műemlékjegyzékben, azonban a 17-19. századbeli építésük, építészeti, történeti, kulturális vagy hagyományokban kifejezésre jutó értékeik miatt feltétlenül fokozottabb védelmet és figyelmet érdemelnek. Genthon István „Magyarország Művészeti Emlékei" című monográfiájában a megye területén lévő kastélyok-kúriák közül 43 építményre vonatkozóan, H. Takács Marianna pedig a „Magyarországi udvarházak és kastélyok" című munkájában a megyénk területén lévők közül 12-re vonatkozóan ad adatokat. Kelényi György „Kastélyok, kúriák, villák" című kötetében 93 épületet (közöttük 88 a kastély, illetve kúria) ismertet képekben és szövegesen is, de közülük egyedül csak az edelényi kastély megyénkbeli. A különböző útikönyvek a fontosabb kastélyainkról is általában csak néhány adatot, néhány soros méltatást tartalmaznak. A középkori, illetve gótikus és reneszánsz palotáink, kastélyaink, udvarházaink közül alig néhány (s az a néhány is sok átépítéssel) maradt fenn, s építészettörténeti, régészeti stb. területen egyaránt nagy jelentősége van annak, amikor olyan középkori kastélyok feltárására és helyreállítására kerül sor, mint éppen ezekben az években a kékedi és a pácini kastélyok esetében. Kora barokk épületeink közül különösen becses a két tolcsvai emlék: a királyudvari és a Dessewffy-kastély, melyeket a bethlenfalvi és a fricsi kastélyokkal, de mindenesetre a felvidéki építészeti emlékekkel és építőmesterekkel lehet kapcsolatba hozni. Építéstörténeti érdekességet mutatott ki azonban copf épületeink közül atállyai Balogh kúriáról is egy 15 évvel ezelőtti publikáció, mely bizonyította, hogy a „tállyai kerti lak és présház" tervezője Franz Anton Hillebrandt osztrák építész volt, aki 1 757től a magyar királyi kamara vezető építészeként évtizedeken át irányította a magyarországi állami építkezéseket. Szám szerintés a jellegzetességek terén is a legjelentősebb a barokk kastélyok-kúriák csoportja: az 56-ból 30-at sorolhatunk most oda. Ez is bizonyítja, hogy a XVIII. század folyamán — különösen a század második felében - nagy építkezési fellendülés volt hazánkban. Rados Jenő írja, hogy Mária Terézia uralkodása alatt hazánkban több