Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

I. Rákóczi György audienciás szobája, az ún. bokályos ház, melynekfalait a múzeumban látható, színes virágmintás mázú török csempékkel, bokályokkal boríttatta. A várkastélynak csak a déli szárnyában maradt néhány Lorántffy Zsuzsanna által építtetett boltozatos helyiség, közöttük a fejedelemasszony hálószobája a nevét őrző említett erkéllyel. A többi szárny 1 703-ban kiégett termei, az aranyozott és festett famennyezetes „aranyas palota" helyén is ma a XIX. században igényes kivitelben kialakított termek sorakoznak. A megye várainak sorában Szerencs vára (131. kép) a legfiatalabb. A faluban a XIII. században bencés apátság épült, közel a melegvizű forrásokhoz, amelyek vize mocsarassá tette a környéket. A XVI. század derekán Szerencseta tokaji vár uradalmához csatolták. 1558-ban Tokaj várának kapitánya, az Izabella és János Zsigmond pártján harcoló Némethy Ferenc Ferdinánd hadai ellen erősséget, castel lu mot épített itt. Valószínű, hogy az elnéptelenedett apátság épületét övezte sáncokkal és palánkokkal. Amikor 1565-ben Ferdinánd serege ostrommal bevette Tokajt, és Némethy elesett, a szerencsi kastélyt is feladta őrsége. Egy évvel később a János Zsigmond által behívott tatár hadak a vidék többi falvával együtt Szerencset is felperzselték, és a következő évek adóösszeírása szerint „teljességgel megégett". Az újból benépesülő falut 1 580-ban Rákóczi Zsigmond, az akkor még Szendrő várának lovaskapitánya zálogba kérte a királytól elmaradt járandóságai fejében, és 1583-ban hosszas huzavona után néhány szomszédos faluval megkapta. Az apátság és a castellum romjainakfelhasználásával építtethette a következő években biztonságos lakóhelyéül a várat s vele együtt a falu református templomát is, amelyek 1 594-ben már készen álltak. Ekkor ugyanis kéréssel fordult a királyhoz, hogy az építkezésekre fordított költségei fejében 3000 forinttal emelje meg a birtok zálogösszegét. 1595-ben Kassáról kiküldött mesteremberek az egri vár építészének felügyelete alatt felmérték és felbecsülték a várat és a templomot. A részletes kimutatás szerint minden újonnan épült, csupán a vár tornyáról írják: „Az kapu felet való nagy Thoronnak az eggik szeghellety, kyt uyonnan raktak", az tehát korábbról fennmaradt, romos építmény volt, és csak egyik sarkát kellett újra falazni. Rákóczi az építkezés idején, 1588 és 1 591 között Eger várának volt a kapitánya, de 1 589-ben lakott már Szerencsen is, és ez maradt családi székhelye. A vár történetének egyik nevezetes fejezete, amikor Bocskay István 1605-ben ide hívja össze a Habsburg-elnyomás ellen felkelt nemesség országgyűlését, és hosszabb ideig időzik itt. Rákóczi Zsigmond rövid erdélyi fejedelemsége után 1608-ban ide tér vissza, és ez év végén itt a maga építette várban hal meg. A vár három fiára maradt, de kettejük halála után az 1630-ban erdélyi fejedelemmé választott I. Rákóczi György rendelkezett vele. 1644-ben a Habsburg uralkodó ellen indított háborúja során a király seregei rövid idő-