Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

re elfoglalták és feldúlták a várat, a békekötés után azonban hamarosan helyreállították. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével Ausztriából hazatérve viszonylag épségben találta, és elfogatásáig gyakran lakott itt. Szabadságharcának bukása után a bécsi udvar Szerencset is elkobozta, a vár fele azonban Rákóczi húgáé és férjéé maradt. A XVII—XIX. század folyamán több család, közöttük az Almásiak és a Szirmaiak tulajdona volt, és birtokukban vált, régi jelentőségét és fényét vesztve, sok részében átépítve igénytelen vidéki kastéllyá. A dombok lábánál, mocsaras lapályon épült vár belső, és ezt övező külső várból áll, amelyhez délről a lovas katonaság elszállásolására palánkkal körülvett huszárvár kapcsolódott. A külső vár szabálytalan idomú területét várfal és vizes árok övezte. A hosszú, egyenes déli falban, amely épségben fennmaradt, nyílik ma is az - egykor felvonó hidas - kapu. Védelmét a fal két végén egy-egy sokszögű sarokbástya biztosította. Közülük a nyugati ma is áll, a keletinek csak az alapjai maradtak meg. A fal belső oldalához hosszú, kétszintes épületet toldottak, alul istállókkal, fönt a tisztek szállásaival. A XVIII. században árkádos tornácot húztak udvari oldala elé. Konyha és lakások épültek a nyugati várfal mellé is, a keletihez pedig a XVIII. században magtárt illesztettek, amely ma előadóterem, míg a két előbbiben szállodát rendeztek be. Ezek övezik a belső várig nyúló külső várudvart. A külső vár északi fala és a város felőli bástyái elpusztultak. A belső vár szabályos négyszög alaprajzú. Nyugati oldalához a XVII. századtól kezdve toldalékok épültek. A külső várudvar felőli, déli oldalának közepén enyhén kiugró torony alján át vezet a bejárat a négyszögű várudvarba. Ezt eredetileg csak három oldalán övezték kétszintes épületszárnyak, a nyugatin a homlokfal mentén a szárnyakat összekötő tornác húzódott. Az 1 595. évi becslés a kaputornyon kívül három tornyocskát is felsorol. Egyikben volta „fürdőház", a másikat „nyári háznak" nevezik, tehát szellős, nyitott építményként emelkedhetett a tetők fölé. A harmadik a „nagy palota" mellett magasodott, amely az északi szárny emeletén helyezkedik el. A XVII. századi leltárak számos helyiséget sorolnak fel, amelyek egy része már az I. Rákóczi György által a keleti homlokzat elé húzott újabb traktusban helyezkedett el. A toldásokkal egyidőben készülhetett a homlokfalak felmagasítása a padlástérből nyíló lőrések sorával. A földszinten boltozatos gazdasági helyiségek sorakoztak, míg az emeleten famennyezetes termek és lakóhelyiségek, közöttük az úr, az asszony és a leányaszszonyok háza, ebédlő ház, palota és kápolna. Az 1 595. évi becslés kitér az elkészült kőfaragó munkákra, és megemlíti a faragott kő ajtó- és ablakkereteket, két kőlépcsőt, egy csigalépcsőt, továbbá hat kőpillért, amelyek-talán a keleti szárny udvari oldalán - folyosót támasztottak alá, és amelyre az egyik lépcső vezetett. A csigalépcső az udvar sarkában a kaputorony feljárataként ránk maradt. A kései reneszánsz keretezések-