Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

- aki a színház minden ügyében közreműködött, hiszen afféle segédrendező-adminisztrátori szerepet vállalt a férje mellett - emlékezett a nveükre. Rendezőként Sebestyén Mihályon kívül Harsányi Miklós, Vándor Andor, Jakabfi Dezső, Lóránd Vilmos és Szántó Jenő, majd később Szendrő József működtek közre. A karmester Simándy József (nem a ma is élő énekes!), Török Emil és Donath Lajos voltak. A meghívott vendégművészek között volt: Honthy Hanna, Dayka Margit, Lázár Mária, Szűcs László, Delly Ferenc, Székelyhídy Ferenc, Babóczkay Erzsi és Gaál Sándor stb. Sebestyén Mihály jól fizette a színészeit, de meg is dolgoztatta őket. A pontos szövegmondásra szigorúan ügyelt, a próbákról vagy előadásról késő színészeket megbírságolta, megbüntette. (Erre egyébként a társulat tagjaiból választott színházi törvényszék - az államosításig működött - is vigyázott.) Egy ilyen bírságra emlékezett özv. Sebestyén Mihályné is: Seregi Andort Sebestyén leszerződtette a miskolci színházhoz. Rögtön szerepet kapott, és a legközelebbi próbára kívülről kellett volna tudnia. Seregi azonban a próbára nem készült fel rendesen, Sebestyén három hónapra eltiltotta a színháztól, nehogy az egészséges szellemű társulatot "megfertőzze". Seregi aztán soha többé nem követett el hasonló szabálysértést, kiváló színész lett belőle. Farkas Endre (Hoffmann Ottó u. 25.) az egyetlen élő Sebestyén társulati tag Miskolcon (azóta elhunyt) . Tőle tudtam meg az alábbiakat: A színészeknek akkoriban valamilyen színi tanodát kellett végezni, vizsgázni az Országos Színészegyesületnél kellett, az adott működési engedélyt. Sebestyén Mihálynál a színészeknek jó meglélhetési lehetőségük volt, bár szabad idejük úgyszólván nem is volt. Hetente két új darabot próbáltak. Sebestyén megbecsülte a jó színészeket: a jó hangorgánum mellett jó szerepeket kaphattak. Nagy fegyelmet tartott a színházban, kiváló rendező volt, de rossz színész. A színészi gázsira vonatkozólag már a húszas évekre nehéz volt érdemes adatokat szereznem. Találtam azonban a Miskolczi Napló 1921. január 16-i számában egy Miből élünk? címen indított sorozatot, amelyben A színész cím alatt így írja le a színészek helyzetét a cikkíró: "Esténként frakkban, vakító plasztronban, lakkcipővel a lábán kell a lámpák előtt megjelennie. Jövedelme 1800-2400 korona között váltakozik, aminek 50%-át színpadi megjelenésére kell költenie. Marad tehát