Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Dankó János: Szeder Ferenc élete és miskolci munkássága

hegy a nemzetgyűlés összeülhessen és lezáródjék végre a törvényen kívüli állapot." E gondolatmenetben már a Bethlen Peyer paktum szándéka fogalmazódik meg az összeülő ellenforradalmi nemzetgyűlést alkotmányos testületként üdvözli és a Horthy-Bethlen-féle konszolidációt "az újjáépítés" munkájának tartja, amelyben részt követel. Szeder 1920-22-ig titkára volt a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének, s nagy része volt a földmunkásszövetség talpraállításában. 1922-ben két választókerületben nyer mandátumot, Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen; éppen a Viharsarokban, ami a munkásmozgalomban nem kis megtiszteltetés. Hamarosan a legjobb szónokok sorába emelkedik. Egyszerű, szerény és közvetlen természete mindenütt népszerűvé tette, de elsősorban a földmunkás szegénység körében becsült; hiszen egész életében hű maradt a földmunkásokhoz. 1922 február óta pedig a szociáldemokrata párt központi titkára, ahol a vidék pártszervezetek kiépítésén dolgozott. Szakcikkei, melyekben a földmunkások életviszonyaival, mezőgazdasági, szociálpolitikai és egyéb hasontermészetű kérdésekkel foglalkozik a Világszabadság és Földművesek sarja című lapban jelentek meg. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetőinek egyike. Az 1921 karácsonyi Bethlen-Peyer paktum alattomosságára jellemző, hogy Szeder Ferenc a földmunkásság elnöke még 1924 őszén sem ismerte a paktumot, nem tudta, hogy a szociáldemokratapárt lemondott benne a földmunkásság megszervezéséről. 1929. március 3-án a szociáldemokrata párt értekezeletén Szeder Ferenc szociálpolitikai kérdésekről tartott előadást;"Ebben az országban - mondja - több mint 2 millió mezőgazdasági munkás és törpebirtokos él teljes elhanyagoltságban... Az 1898. évi II. tc. kihágásnak minősíti a munka elhagyását... A munkaidőt napkeltétől napnyugtáig írja elő ugyanúgy, mint egy 124 év előtti törvény. Kritizálja a gazdasági cselédre vonatkozó győgykezeltetési intézkedéseket és a balesetbiztosítást. Azért van szükség szociális intézkedésekre - mondja, mert a születések a legalacsonyabb rétegeknél a legmagasabb arányszámmal szerepelnek - a tüdővész itt pusztít a legjobban. A mezőgazdasági munkások részére kamarák állíttassanak fel - követeli. A napszámbérek sok helyen a múlt nyáron egy pengőt sem tettek ki, és a munkabérmegállapító bizottságot télen hívta össze a főszolgabíró, mikor már a munka elfogyott... Magyarországon így viselik szívükön a munkások bajait... A rokkantkérdés becsületbeli kötelessége az országnak, bár erről már úgy