Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

IFJÚSÁG- ÉS MÜTflíÁSMOZGALOM - Dankó János: Szeder Ferenc élete és miskolci munkássága

látszik beszélni sem szabad. Amikor a szoc. dem. párt felvetette a rokkantjárulék felemelésének kérdését, az volt a felelet, hogy nincs fedezet." Látjuk, hogy Szeder politikai és' pártmunkáját a reformista szociáldemokrácia álláspontja jellemzi, forradalmisága, radikalizmusa nem több lojális ellenzékiségnél. Nyilván e politikai "érdemének" köszönhető, hogy 1931-1935-ig és 1939-1944-ig országgyűlési és nemzetgyűlési képviselő lehetett. 1936 tavaszán nagyon nekilendült a nyilaskeresztes mozgalom. Szeder a nyilaskeresztes mozgalmat elítéli, és mint az MSZDP titkára levéllel fordul az egyes alapszervezetekhez: számoljanak be, hogy milyen mértékű ez az adott községben, illetőleg városban. Mint írta: "nagyon fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy teljesen tisztán lássunk ebben (a véleményünk szerint felfújt nyilaskeresztes mozgalomban), épp ezért kérjük az elvtársak lehetőleg gyors és kimerítő értesítését." 1939 október 5-i pártközi konferencián az ellenzéki pártok képviselői a szovjet szomszédság folytán előállott helyzetre hivatkozva sürgették a legfontosabb szociális kérdések megoldását. Szeder Ferenc szerint "nem lehet közömbös az a tény, hogy Oroszország 150 kilométeren határos Magyarországgal." Utalt arra, hogy "a bolsevizmus legmerészebb álma volt ez 1919-ben" és szemrehányást tett a németeknek, akik "most hozzásegítettek bennünket ennek az álomnak megvalósításához". Megállapította: "ennek a túlságos közelségnek a lelki hatásai a tömegekben máris jelentkeznek" s ezek a jelenségek meggondolásra kell, hogy késztessenek mindenkit abban a tekintetben, hogy szociálpolitikai téren, azután földbirtokpolitikai téren, sokkal nagyobb lépésekkel kell előbbrehaladnunk, ha nem akarunk - hangsúlyozom, nem akarok jós lenni - arra a sorsa jutni, amely sorsra jutottak most Lengyelországban", ahol a parasztok erőszakkal felosztották az önkéntes parcellázástól húzódó Radziwil herceg birtokát. Szeder 1943-ban rövid ideig az MSZDP párt főtitkára. 1944 márciusban (a német megszállás alatt) a németek megszállták és kirabolták a szakszervezetek székházait és a Népszava szerkesztőségét, elhurcolták a munkásság, parasztság és értelmiség vezetőit. Pártkülönbség nélkül túszként lefogták a függetlenség sok harcosát, köztük Rassayt, Szedert, Malasitsot és még másokat. (Ettől eltérő adatokat közöl Harsányi János a Magyar Szabadságharcosok a fasizmus ellen című könyve 247. oldalán: "1944. március 19: az SS-legények elhurcolták a munkásság, parasztság