Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Sivák László: Vadna és Sajógalgóc történetéhez

várnai csatában elesett. 1444 után Hédervári László püspöksége idején Eger a husziták elleni harcok központja lett. 1455-ben Hunyadi seregében ő is részt vett a Losonc mellett elvesztett csatában, és sebesülten Giskra fogságába került, ahonnan csak két év múlva szabadult. 1458-ban Rozgonyi Sebestyénnel együtt támadta meg a huszitákat, 1459ben Mátyás király Egerből indult a patai vár ellen, amely a husziták legdélibb erőssége volt." Bcnfini Mátyás királyról írott munkájában (Magyar Helikon, 1959. 102. oldal) így írja le a történteket: "(Rozgonyi) Hamarosan Egerhez ért, hogy mielőbb lerontsa azt a két várat, melyet a csehek a közelmúltban emeltek, a hegyekben, mielőtt lőszerrel és katonával megerősítenék. Csak az imént adtak nevet is nekik: az egyiket Galgócnak, a másikat meg Vadnánák nevezték. Rozgonyi Sebestyén először a meredek hegyen fekvő Vadnára támadt, melyet még be se fejeztek. Serege egyik részét a mezóh hátra hagyta, hogy megakadályozza az őrhelyeikről egybesiető csehek gyülekezését. Első támadására a csehek mindkét vezérét érte, kik a váron kívül telepedtek le. Kitört a zűrzavar. Valgata nem kis csapattal Vadnára sietett, hogy megvédje a magyarok támadásától. Midőn azonban a bástyáról letekintett, látta, mekkora erővel ostromolja Rozgonyi, belátta, hogy nem védheti, nyomban bátorságát vesztve, a vár külső oldaláról leugrott, és Galgócra menekült. Rozgonyi nagy buzgalommal fogott hozzá Vadna ostromához, s három óra alatt elfoglalta a hegyen épült várat; az ellenségből mindössze heten estek el, a többit fogolyként a királyhoz küldte. Majd ugyanilyen dühhel Galgóchoz sietett, hová csak az imént menekült Komorovszki és Valgata. Megzavarta őket Vadna eleste, a galgóci őrség is kétségbeesett, az ellenséget be sem várva, elfutottak, hogy Rimaszécsre húzódjanak, mely nem messze fekszik Egertől. Ámde, midőn a síkságra értek, Héderváry László püspökkel és a királyi csapatokkal találkoztak, kiket Rozgonyi Sebestyén a hegy lábánál helyezett el, hogy körülfogva a menekülteket, ezek el ne jussanak Rimaszécsre. Látta ezt a két vezér, és mintegy 700 csehvel hanyatt-homlok menekülve, a közeli erdőkbe vetette magát. Hátukban van azonban a püspök könnyű lovasságával, s az erdőben sokat levág közülük... (A katonák) a parasztok mintegy husz napon át üldözik, öldösik a csehek kegyetlen és átkozott sokaságát..." Ha a Bükk térképére nézünk Miskolc-Tapolca és Kisgyőr között, a Leányvár-tető aljában találjuk a Cseh-völgy, Csehbérc elnevezésű helyeket, amelyek a cseh-huszita rablócsapatok nyomait őrzik. Erről a