Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Sivák László: Vadna és Sajógalgóc történetéhez

tényről biztos adatokat a Borsod-Miskolczi Értesítő 1873. évi egyik számában Kandra Kabos Milyenek voltak a cseh rablóvárak? című cikkében találtam, "...van még a Diósgyőrtől Egerig elterülő erdőségekben néhány kisebb vár, melyek azonban az akkori őserdők legóriásibb fáiból összerovátkolt falakból, az ezt körülvevő földsáncokból s a hol lehetett, vízárkokból állottak. Ezen ún. Csevárak a csehek rabló fészkeit képezték - kik is innen egész a Tiszáig száguldozván - zsákmányaikkal e várakban tértek meg, ha pedig a zaklatásaikat megunták panaszaira megjelent egri vagy győri támadó sereg által űzőbe vétettek, akkor favárukat odahagyván Galgócz vagy Vadnára menekültek. E csevárak között legnagyobb kiterjedésű s úgy látszik legerősebb volt azon Leányvár nevű, mely Harsánytól Miskolcz felé vezető töltés mellett, az úgynevezett vágott partetőtől nem messze észak felé fekszik s mely vízárokkal is körítve volt. (Hajdan falu is volt itt: Jány v. Leányfalva.) Ezenkívül az aranyosi határban az úgynevezett aranyosi csárdától kissé a falu felé van a »földvár<&, hasonló, de kisebb csehfeszek. Innen Harsány felé a töltéstől jobbra Kis-Győr irányában a harsányi és geszti határoknál van a szintén nagyobbszerű »halomvár<S5. cseh rablófészek. Ettől észak felé egészen bent a rengeteg erdő között a latorvártól mintegy 1/4 óra távolra egy meredek sziklás magas hely tetején volt az úgynevezett »kecskevar«., melynek már kőfala is volt; minthogy azonban kiterjedése csak alig néhány négyszögölnyi lehetett, - ebből gyaníthatólag ez csak jeladásra használt őrtorony lehetett, honnan az adott jel úgy a leányvárhoz, mint a geszti halomvárhoz; Eger felé pedig Cserépbe is ellátszott. A cserépi határban van még egy hely, melyet ódorvámak neveznek, továbbá a bogácsi határban van az ún. >zöldvár<£, a falu északi oldalán, melynek azonban már semmi nyoma. Kissé beljebb az erdőben azonban még sánczai látszanak 'Tomor várának'. Végül a felső-tárkányi határban Egertől kelet felé egy hegy csúcsát várhegynek nevezik. " A cseh rablók rémtettei, kalandjai természetesen élénken foglalkoztatták az itt élő népek képzeletét. Mondák, legendák szövődtek a vadnai és galgóci vár köré is. K. Bakos István bánhorváti lakos (80 éves) mesélte el, hogy a nagyanyjától hallotta - és a nép körében is így terjedt el -, hogy a vadnai várat a galgóci várral alagút köti össze. A vadnai vár Mátyás