Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Oláh Péter: Adalékok Görömböly történetéhez és néprajzához
kell rakni. Ujjvágás esetén a sebbe sót hintettek vagy meszet kapartak rá. (Elmondta: Özv. Kiss Flóriánná, 63 éves, Jahn Ferenc u. 36.) András napkor a lányok belerúgtak a disznóba; és ahányat röfögött, annyi év múlva mentek férjhez. Mások papírra írták a fiúk nevét, gombócba vagy derejébe gyúrták, s amelyik főzés közben hamarébb feljött a víz tetejére, az lett a neve a vőlegénynek. Egy asszony tejért jött hozzájuk. Két nap múlva a tehén nem adott tejet. Az asszony megint eljött, elpanaszolták neki a bajt. Erre felrakott forralni tejet, ebbe éles kést, és ezzel a tehénre háromszor keresztet vetett. A tehén tejelni kezdett. A rontás ellen azelőtt a ház küszöbére lópatkót szögeltek, így elkerülte a házat a rontás. Ha valakit megrontottak, annak a seprőből nyolc szálat kellett kihúznia, azt tányér fölé helyezni és elégetni. Legalább egy évig nem volt szabad felszegni az ingét. (Elmondta: Szmetanovics Jánosné, 63 éves, Németh István u. 25.) Ennyit tudtam idén összegyűjteni a görömbölyi emberektől. Gondolom több időráfordítással több is telne ennek a szépülő, immár kertvárossá fejlődő, régi faluból. Hiszem, megémé a fáradságot!