Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET - Sivák László: Vadna és Sajógalgóc történetéhez

Sivák László Nem sokat olvashatunk manapság szülőfalumról, Vadnáról. Pedig az elmúlt századokban ugyancsak visszhangzott nevétől a történelem! Dolgozatomhoz is nehéz volt forrásanyagot találni, hiszen Vadnáról már az idegenforgalmi kalazuzok is hallgatnak. Falum már nem nevezetesség, a vár is csak domb. Káldor Kálmán (rablónevén: Komoróczi Péter) és Walgatha és társaik is csak a népet ijesztő mondákban, legendákban élnek. Galgóc és Bicske (ahol Komoróczi fegyverraktára volt) meg ugyancsak távol esnek a történelmi forgalomtól. Sajógalgócról a Magyar Jövő 1938. június 1-i számában azt olvastam, hogy az 1874-es sajóvölgyi vasútvonal építése során beszorult a hegyek közé; elkerüli a felsőnyárádi út, de a Sajókaza-bánrévei vasútvonal is. 1938-ban meg az egri érsek vonta a falut egyházi tilalom alá, melynek következtében sem misét, sem más szentséget (keresztelés, temetés stb. ) nem szolgáltattak a faluban. így az addigi gazdasági elszigetelődés mellé az erkölcsi elszigetelődés is sújtotta Galgócot. (Persze nem tévesztem össze Sajógalgócot a Vág mentén - most Csehszlovákiában lévő - Galgóccal.) 1958-ban aztán Galgóc könyörgött az egri érseknek, hogy mentse fel a terhes átok elól. (Állítólag a falu nem fizetett "párbért"; ez volt az interdiktum oka.) Vadna a Bánvölgye kapujában fekszik, amely ősi település lévén, neve 1237-1242-ben fordul elő a korabeli forrásokban "Wodna" alakban. A szó töve még a szláv "voda" (víz) jelentést rejti magában. Valóban, a község vízben bővelkedő helyen épült; a közelében torkollik a Bán patak a Sajóba. A község közvetlen közelében fekszik a Várhegy (376 m magas), melynek tetején állt valamikor a vadnai vár. Tiszta időben innen szép kilátás nyílik a Kárpátokra, a Magas Tátra felé. A várat (mely kővár volt) 1457-ben cseh husziták építették. A történelemből tudjuk, hogy Husz János (1369-1415) prágai egyetemi tanár volt, aki hevesen támadta a főpapok világi életét, harácsolását és a földesurak népnyúzó életmódját. Célul tűzte ki az egyház megreformálását. E miatt elfogták, s a konstanti zsinaton eretneknek nyilvánították és 1415-ben máglyán elégették. Zsigmond erőszakos koronázása a prágai Hradzsinban a cseh-magyar