Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete
Melegvízkutatás Miskolcon A selyemréti Augusztus 20. strandfürdő /részlet/ Csorba Katalin - Mészáros Róbert 1926-ban Miskolcon is megélénkül az élet. Az országban is példaszerűnek tartják a miskolci munkáslakás-építést, Kosztolányi Dezső szerint Miskolcon fogyasztják a legtöbb könyvet és újságot. Babits Mihály pedig, az Ady-emlékühnepség után Miskolcról elismerő nyilatkozatokat tett. Tapolcát az 1927-es (szeptember 6-13.) nemzetközi sakkhét alkalmával neves külföldi sakkozók a legjobb sakkhelynek tartják, a Rajna-Majna-Duna csatorna tervei kapcsán felújítják a Sajó hajózhatóvá tételének immár fél évszázados tervét, a csőd előtt álló diósgyőri vasgyár eladása ügyében titkos tárgyalásokat kezdenek a Rotschild Bankházzal, és nemzetközi hírű barlangkutatók kongresszuson méltatják a bükki ősember avasi műhelybarlangját. Miskolcon is jó üzletnek kínálkozott a fürdővállalkozás. Akkor már üzemelt a városban az Erzsébet (a mai Szabadság) fürdő, s a mai Ady-hídnál a Török, illetve a Király-fürdő. 1926-ban dr. Mikszáth Kálmán főispánsága és dr. Hodobay Sándor polgármestersége idején komoly kísérletek folytak a Sajó-völgyi melegvízforrások feltárására. Tapolcán pl. Wünsch János vezetésével 114 millió költséggel 22 m mélyre fúrtak le, de újabb melegvízforrást nem találtak. Nos, ez időben a Miskolci Villamossági Részvénytársaság, a város leggazdagabb tőkés vállalata emelni akarja a villanyáram díját. Az országban itt a legdrágább a villanyvilágítás és a villamosjegy (24 fillér) . A város törvényhatósága azonban elutasítja az áremelési kérelmet. Ekkor a részvénytársaság kampányt kezd a díjemelés ellen legmerészebben bujtogató helyi lap, a Reggeli Hírlap és tulajdonosa, főszerkesztője. Fazekas Sámuel ellen. Kezébe kaparintotta a város három veszteglő nyomdáját, a Schwarz, a Klein és a Ludvig nyomdát. E hárem nyomdát egy kiadóvállalattá egyesítette, cégvezetőnek megnyerte a Pozsonyból ideszármazott Angermayer Károlyt, s a nyomdaköltségek követelésével fegyverletételre kényszerítette Fazekas Sámuelt, aki, hogy nycmdaszámláit és újságíróit kifizethesse, kénytelen volt a lapja részvényeit áruba bocsátani. Ezzel a Reggeli Hírlap a Villamoströszt