Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

a "tanárvizsgáló bizottság tagjai" König Gyula (és egy olvashatatlan aláírású szaktudós) voltak. (Lám, Csorba György esetében is igazolódik, hogy nem az iskola teszi tudóssá a diákot!) Csorba György 1898. szeptember 1-jétől a miskolci ev. ref. főgimnáziumban mint helyettes tanár helyezkedett el. Olyan tanári testületben, amelyben dr. Kovács Gábor igazgatón kívül pl. dr. Kosztolányi Zoltán, a munkásgimnázium igazgatója (kire az író Simándy Pál is tisztelettel emlékezett), Porcs Kálmán és Vértessy Sándor tanítottak. A tanítás és a kutatás minden idejét, energiáját leköti. Agglegény életet él. Csak 1906-ban, április 10-én házasodik. Feleségül veszi Halmy Irént, Halmy Gyula gimnáziumi igazgató 18 éves leányát. 36 éves volt már ekkor. A szerelem afféle hivatalos, "társasági" ismeretségből született. A tantestület olykor-olykor összejött névnapokon, nevezetesebb családi és iskolai ünnepélyeken. így vendégeskedtek a tanárok Halmy Gyula igazgató úrnál is, így lett a "medve természetű" Csorba tanár úr is szerelmes az alig 18 éves diáklányba, melynek aztán házasság lett a vége. 1908-ban Kovács Gábor nyugdíjba vonulása után őt nevezik ki a gimnázium igazgatójának. Munkája megszaporodott. A nyolcadik osztályokban megtartotta a matematikaóráit. Halmy Gyula átadta neki a Papszer utcai igazgatói lakást. A négy szobát hamar betöltötte a szaporodó család. Jöttek a gyerekek egymás után: 1907-ben Irén, a legidősebb; 1908-ban György; 1910-ben Ilonka; 1911-ben Ferenc és 1914-ben a legkisebb, Jolán. A dolgozószobában egyre elmélyültebb munka folyik. Csorba igazgató úr éjszakákon át körmöl és számol. így születnek a további matematikai tanulmányok. A gimnázium 1905. évkönyvében Az invariáns elmélet angol iránya, és az 1911-es számban a Particzionális vizsgálatok alkalmazása az invariáns elméletben címen közöl tanulmányt. A kiterjedt család és az iskola gyakorlata kialakítja a irdndennapi életrendet. Csorba igazgató úr 8 órára bemegy az iskolába, ebédre hazajár, hiszen a lakás közel esik a munkahelyhez. (Ha kitekint dolgozószobája ablakán, az iskolára lát.) Akkor már a gimnázium az új (a mai) épületbe költözött. Ebéd után lepihen egy órára. Délután, ha a fizika szertárban valami labormunkája akadt (pl. előkészülni a másnapi kísérletekre) délután is bement az iskolába, de alegtöbbször hozzákezdett számításaihoz. (Húsz éven át számítgatta a mozgó testek helymeghatározását.)