Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

si közgyűlés október 1-jétől további két esztendőre adta át Földessynek a színház bérletét. A színigazgató újjászervezte a társulatot, megkezdte a program összeállítását, vállalva, hogy tiilnycmórészt zenés darabokat fognak majd játszani. "A programmal célunk a tiszta és makulátlan művészi gyönyörködtetés. A színpadra fogjuk hozni a legjobb, a legértékesebb hazai és külföldi klasszikusokat." Ha összehasonlítjuk Földessy Géza igyekezetét és igényeit, mondjuk pli. a Sebestyén fivérekével, akkor azt kell mondanunk, hogy az egy kicsit lejjebb esett a művészi ranglétrán. Ezt igazolja Fazekas György is, bár ő inkább arra utal, hogy nem neki, hanem Sebestyén Mihálynak kellett volna lenni az igazgatónak. De végül is Földessy kapta meg, így tehát ő lett a város kulturális életének egyik irányítója. A miskolci színház kultúrintézmény lett. "A színház meghal, ha vérkeringése nem kapcsolódik bele új életünk annyi kötelességét diktáló ütemébe. A tiszta demokrácia harsányan követel a színháztól munkát, alkotást, művészetet." Ennek megfelelően kellett rendezni a színházat. Először is betiltottak egy tatarozást, azután olyan programot szerveznek, ami méltó hozzá, csak olyan zenés darabokat fognak előadni, aminek irodalmi értéke van. A városi lakosság nagy figyelemmel kísérte a színházi életet, hiszen szinte ez volt az egyetlen szórakozási lehetőség a már rég megszokott dolgokon kívül. Ezért nagyon sokan akartak, illetve akartak volna színházba járni. De volt egy akadálya, az előadások elég későn kezdődtek, így'jóval kevesebb számban látogatták azokat. Ezért à polgármester elrendelte, hogy az üzletek csak 4-ig tarthatnak nyitva, s az előadások 5-kor vagy fél 6-kor meg is kezdődhetnek. Nem kell félni majd a késői hazamenéstől a hölgyeknek, s a színháznak is több anyagi haszna lenne. Földessy sok előnyt kapott, ő megpróbálta viszonozni (gondolok itt pl.. a Mikulásra vagy a karácsonyra és a szilveszteri műsorra) . A következő évben is folytatódott ugyanez a színházpoltika, vagyis a nagyszámú operett-előadás. Talán ezért is akarta a kamaraszínházat Farkas Endre megteremteni, ahol prózai darabokat játszottak volna. Ehhez azonban a zeneiskola nagyterme kellett volna.,A városi vezetőség elfogadta a tervet, viszont a helyet nem tudta biztosítani. S azt tanácsolta Farkasnak, hogy a nyári idényre szerezze meg a színházat. Ugyanis a társulat a nyarat Egerben fogja végigjátszani. Vége van a szezonnak és ezt általában értékelni szokták. Igen, csakhogy itt nem értékelésről, hanem inkább valami "támadás" a szín-