Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Tokaji Zsolt: A Tiszalúci Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdaságtörténete

házzal és az igazgatósággal szembeni megnyilvánulásról volt szó. Egészségesebb, színvonalasabb műsort és jobb szereplőgárdát akarnak az igényesebb lakosok. No, de azért ne hárítsunk mindent a színészekre, mivel nekik is csak meg kell élni. S már nagyon sokszor voltak olyan helyzetben, amikor nem kapták meg pontosan a gázsijukat, illetve mikor a fizetés el is maradt. A színiévadban Földessy próbálta úgy megoldani a zavart, hogy a budapesti Cperettszínházban megduplázta a helyárakat és így több pénz folyt be, s ki tudta fizetni a miskolci színészeket. S nyáron pedig vagy megkapták, vagy sem a gázsit. Természetesen törvényesen elrendelték, hogy kell fizetni nyáron is, de ez vagy megtörtént, vagy nem. Az új évadot friss erőkkel kezdte meg az igazgató, több új tagot szerződtetett, pl. Bessenyei Ferenc, Bánhídy József, Borvető János, Viktor Gedeon, Hódossy Judit, Bartók Juci stb. S mindezt azért tette, hogy kielégítse az egyre növekvő igényeket. De az előadások előtt még összeül a színügyi bizottság, amely átnézi az induló kulturális programot. Ennek az ülésnek az eredménye, hogy kötelezték az igazgatót arra, hogy minden hónapban mutassa be a műsortervet, s majd a színügyi bizottság értékeli azt. Valamint nem lehet a színházban boxmárkőzéseket és műkedvelő előadásokat rendezni, s abban a reményben, hogy javul a színházpolitika, a színügyi bizottság továbbra is felvállalta a vigalmi adó fizetését és folyósítja a fűtési és világítási segélyt. Földessy direktorsága alatt nagyon sok operettet láthatott a miskolci közönség, ezen felül operettbált is rendezett egy párszor, ami igazi mulatság volt. Tudnunk kell róla, hogy jó néhány dolgot vezetett be, pl. az operaesteket, hangversenyeket, a gyerekek Mikulás-délutánjait, a hagyományos szilvesztert, a kedvezményes előadásokat. Gondolunk itt a munkás- és tisztviselői és az 50%-os előadásokra, sőt volt már eset az ingyenes előadásra is. Mind a gazdagabb, mind pedig a szegényebb réteg nemcsak direktori minőségben ismerhették meg, hiszen számos darabban ő maga is sikeresen fellépett. Áttekintve Földessy Géza munkásságát, elmondhatjuk, hogy mindig igyekezett összhangot teremteni a színházi élet és a városi politika, kultúra között. 1948 májusában államosítják a miskolci színházat is. Földessy Géza disszidál, helyette (ideiglenesen) öt tagú bizottság irányítja a színházat az évad végéig.