Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

gyar Nyelv 1929 január—február havi füzetében pl. éppen legelső szlavistánk, Melich János nyelvtörténeti alapon bizonyítja be. hogy a Szepes, Sáros. Poprád, Hernád földrajzi nevek a magyarból kerültek át a tót és lengyel nyelvbe. Mivel az átvétel XI. századinál későbbi nem lehet, ebből teljes joggal következteti, hogy Sáros megye tájékának a X—XI. századokban magyar népessége volt. Melich következtetéséhez én egész határozottsággal hozzá teszem azt is, hogy az a X—XI. századi magyarul beszélő népség nem Árpád vezérrel jött be oda. hanem jóval régebbi őslakos volt. Régebbinek kellett lennie, mert a IX—X. században a honfoglaló magyarok — föltéve, hogy tényleg odaköltöztek volna az üres (?) Sáros megyébe — akkor ott is. mint másutt, nem ugoros, hanem törökös helynevekkel örökitették volna meg ottlétüket. Már pedig Sárosban a XIII—XIV. században is túlnyomó a magyar földrajzi név, amely fokozatosan adott helyet a szláv elnevezésnek, mint ahogy az ősi sárosi magyar parasztság is lassankint leszivárgott a termékenyebb vidékekre, A hegyekről a sikabb tájakra való lehuzódás mai nap is megfigyelhető nálunk a tótoknál, oláhoknál, ruténeknél, de másfelé is a világ majd minden táján. (A gyepürendszer elmélete alapján különben sem lehetséges, hogy a gyepüvonalon tul, Szepesben. Sárosban honfoglaló népesség telepedhetett volna olyan korai időben. A sárosi X. századi ugor-magyarok tehát csakis őslakók lehettek.) A Magyar Nyelv ugyanezen számában Pásonyi Nagy László a Brassó névről állapitja meg, hogy az a szász és oláh beköltözés előtt keletkezett s magyar alakjában került át a beköltöző oláhok szájára. Ugyancsak fontos megállapítása, hogy hiteles az az 1231-iki. oklevél, mely egy fogarasmegyci oláh családnak beköltözését még a bolgár bolgár uralom idejére teszi. A Föld és Ember 1929. évi I. füzetében Bátky Zsigmond etimológiai alapon egy csomó török eredetű helynévcsoportot állit össze. — Ugyanott Borger Antal a Somogy helynevünk értelmét magyarázza. Szerinte is a —gy vagy —d magyar képző annyit jelent, mint ..valamivel bővelkedő". A Somogy, Egregy, Kórógy, Füzegy, Nyárágy helynevünk értelme =- somban, égerfában, kóróban, fűzfában, nyárfában bővelkedő hely, illetőleg ilyen helynek a vize. A Somogy, Egregy tehát ugyanolyan értelmű, mint Sr,mos. Egres helynevünk. Szakfolyóiratainkon kivül társadalmi hetilapjaink is teret adnak a magyarok eredetét fejtegető cikknek. Az Előőrs éppen most megjelent számaiban a magyar tudományosság egyik legmarkánsabb képviselője, Méhely Lajos ir cikksorozatot. A magyarság anthropológiája e. nagyon világos stilusu tanulmányában anthropológiai alapon és az északi kútfők nyomán ilyen eredményre jut: „Kétféle vérbeli magyarságot kell megkülönböztetnünk, amely két réteg eredet tekintetében is különböző, mert amig a törökös magyarság ázsiai eredetű ^uráni elem, addig az ugoros magyarok Európa legrégibb lakóihoz tartoznak." Az északi kútfők szerint: „A finnugor népek nyelvének nagy rokonsága logikusan megköveteli a föltevést, miként valamikor egy közös ősnyelvnek s egy közös és egységes