Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

Érdél y Erdőszáda Erked Erösd Esküllő Etéd Argyeal Arduszát Arkiud Ariusd Asíiieu Alid Omboztelke Somogy(om) Somkerek Somlyó Inibuz Smigy Sintyereaf Sindou Szó belsejében is gyakori az a ujabb magyar e helyett, szókezdő h és c ( — k) hangok után. Igy pl. Herepe = Harapea; Kénier — Camar; Kendő — Candu. Újkori —os helyett ó-magyar —is végződés. Az annyira jellegzetes magyar —os melléknév-képző helyett Anonymus korában —us, még régebben —is járta. Pl. Sáros. Sáros és Sári s ; Rákos. Rákus és Rák is: Nádu>. Xádus és Xádis. Ugyan igy: Balaton. B.'lotun. Bolotin. Az igen nagy régiséget eláruló —is, —in végződést mutatják: Magyar név Oláh Rákos Rák is Argyas Argyis Vargyas Vargyis Sonkoiyos Sunkuis Aklos Okolis Aranyos Aranyies Xádas Xádis Hódos Hodisa Bagos Bogi s Mocsáros Moeseris Mocsolya Mocsirla Poklos Paklisa Mutos Motis Halálos Hálális Cintos A eint is Bábony Bábin Bátony Butin Zsombor Zsimbor Malom Malin Asszony népe Asziiirp Bodo la Budila Maron Marin Domb Dimb (V. ö. XI. század: Simig. , XII. század: Sumig, XIII. század: Stimiig- mai: Somogy szavainkkal!) A magyar nyelvből a románba átment, kölcsönszavak az e—a, —os —is, o—

i h a n gmcgfi'l éléseken kivül sok más régies színt mutálnak. Igen régies az c helyett használt í, mai o helyett használt m. Pl. Füzes = Fizis. Füzegy = Piaig, Sebes — Schis. Berkes = Berehis. Kékes — Kékis, Ménes — Minis. Gyékényes — Gyikis, Temes = Timis, örményes = Unnenis, Gyéres — Ghiris- Hegyes = Higyis. Kertes — Kertis, stb. Ugyancsak nagy régiséget mutatnak: Kővi — Cuvin. Örvend = Urivind, Váradja — Oarda, Várca — Onrtza. Monyoró = Minereu, Donrbó — Dimbau, Bouyha ss Baehnea, Bolya — Buia, Biírkös — Barghis. Csapó = Cipau- Sajó — Sieul, Nyuias — Mil as. Nyires = Mires, stb. Ha most az erdélyi földrajzi nevek alapján összegezzük az oláhok erdélyi bevándorlásáról mondottakat, akkor két fontos megállapításra jutunk. Az egyik ez: Az oláltok Erdély minden részére később költöztek be, mint a bevándorlásuk idején már ott talált ma~ gyaorok. A másik az: Az oláh nyelvbe a magyar folyónevek mint kölcsön szavak a XII. század előtti időben mentek át. A rovásirás meg a székelyek eredete. A székelyek ősi irását szokták igy nevezni. Mibenlétéről sok szép tanulmány jelent már meg, de hogy