Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

Belső-Ázsiából miképen jutott .Erdélybe, azt egyelőre mély homály borítja. Annyi bizonyos, hogy ezt az irást a" hunok még. Árpád népe már nem hozhatta magával. Mivel pedig a székely rovásírás betűsorában görög és glagolit betüjegy^k vannak, nem gondolhatunk másra, minthogy a bolgár székel törzs hozta magával Bulgáriából a IX. század előtti időben, amikor a bolgártörök elem még nem tért át a keresztény vallásra s amikor a cirill irás nem szorította ki a bolgároknál az Ázsiából magukkal hozott rovást. A török nyelvű székely törzs tehát még a VII—VIII. században vonulhatott be Erdély különböző tájaira, ahol a hun-maradványok, a Csaba-ivadékok által birt földet annak ősi magyar lakosságával együtt, a további idők folyamán kialakult „székely nemzet" keretében birtokolta — a mindenkori uralkodóknak tartozó hadi szolgálatáért. A rovásírást megőrző székelyek tehát a bolgároknak kereszténység előtti, az oláhok a kereszténység •utáni uralma idején kerültek Erdélybe. A székely nyelvjárásokat Erdélyi Lajos, Horgcr Antal és mások igen behatóan tanulmányoztál'. — Kutatásaik eredménye az, hogy a ..székely nemzet" nyelv járásiing éppolyan tagozódott, mint a Király-hágón innen élő magyarság. A beköltöző török nyelvű, rovásírást használó székely hadi nép tehát nem mint néptömeg jött be, hanem mint erős, de vékony patinai alakulat', mely időí"!tóvel utánpótlást a beköltözése. etőleg letelepedése helyén élő őslakosságból nyert. Nemzeti önálló szervezete és. főleg a határszéleken való lakása óvta meg attól, hogy nyelvi beolvadását nem követte nemzeti szervezetének megsemmisülése, miként az a besenyőknél oly korán, a kunoknál lassabban — szinte napjainkig elhúzódva —. de bekövetkezett, A XIII. század közepén beköltözött kunok szintén haiii nép volt. Mivel beköltözésük alkalmával kun (török) nyelven beszéltek, emiatt történt aztán, hogy ennek az egységes ,nép'-nek mai utódai nem egységes nyelvjárást használnak, hanem mindegyik kun csoport olyant, mint annak a helynek ősi parasztsága, ahova letelepedtek. Az eltérő kun és székely nyelvjárások, a legvilágosabb bizonyítékai, hogy mindkét nép idegen (török) nyelvvel érkezett e hazába. A Moldovában maradt kun hadi nép utódai sem török, sem nem magyar, hanem az ottani parasztság nyelvét, az oláh nyelvet használják már régóta. Holott — mint legjobb ismerőjük, Györffy István mondja — a moldovai bojárokban ugyanaz a kun vér csörgedez, mint a karcagi redemptus jógazdákban. Ezekbea pedig van bőven. Mit mond az ősi magyar vers ? A magyar verselés egyik legősibb sajátsága a betürim (alliteráció.) Azonban van egy nagy bökkenő: a betürim a finn-ugor nyelvcsaládnak éppen a magyartól legjobban eltérő finn és észt testvéreinél van kifejlődve, de megvolt a mindhárommal szomszédos ősgermánoknál is!; Egy fiatalon elhalt tudósunk. Király György, 1921-ben egy nagyon szép, kritikus tanulmányt tett közzé A magyar ösköltészet címen. Ebben