Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

Az Eger ós Erdély szókat Anonymus még: Egur- Erdouolu alakban irta, mig előtte az .egfflt' püspökség megalapítása idején ,agri' volt a kiejtés, amit bizonyít a Szent István idejében alapított püspökség máig használt latin .Agriensis' neve. A Maros szó Auonymusnáí Mortis, ő előtte Moris. A szóvégi -os elöbb-i/.N. ínég előbb***' volt. A dunántúli Martos a XIII. században Mori us, 105f)-ben Mortis. Nos rmi következik ebiből a magyar szavakban törvényszerű magánhangzó változásból? Ha élőkerül valamelyik ládafiából egy régi magyar irás, annak korát könnyedén meg lehet határozni a magyar szavaik hamgfokozatából, még ha nem lenne is oda irva, hogy irták ebben s ebben az évben. A nyelvíőrtéiiész munkája a geológushoz hasonlít. A négyre vagy a fúrólyuk mélyéről kikotort földrétegre soha sincs oda irva, .hogy mely geológiai korszakban képződő! t. De akad a homokban, mész kőben c^gahéj- kagylóhéj, miegymás, vagy a szénre légben halnak, növénynek a lenyomata. Ezek az u. n. kövületek minden korszakban mások. Csak egy párat leljen meg a geológus, mindjárt megmondja, hogy milyen kori a kövületet tartalmazó réteg. Az oláh nyelvbe jövevény szóként átment ó-magyar szan-ak is ilyen korhatároz- kövületek. , Sohase képezte vita tárgyai, hogy a magyar egerfa (ma: éger) nevétől kapta nevét Eger város% úgyszintén a mellette folyó Eg2r vize. Mint fentebb emiitettem, Anonymus ezt a folyót Egur (ejtve Egür) alakban irta. De mivel az egri püspökség alapításakor még ^lffir-nak ejtették az Eger nevet, Igy rögzítődött meg a latin nyelvben. (Persze nemosak ez az egy, hanem több szó is mutatja ezt a változást!) Mikor az oláhok Erdélybe költöztek, akkor még Erdély nevét is Ardeuelu-nak hivták az odavalók. Igy hallották ezt először a már ott talált lakosoktól az ujabb jövevény oláhok, tehát szókezdő a betűvel ment át a nyelvükbe. De az Érdjéében szintén igen gyakori Eger, Egres (= Égeres) víznevek is bizonyára Agir-m\k. Agris-nak hangzottak akkor, mert igy hangzanak az oláh nyelvben még ma is. Az oláh nyelvbe átment* szókezdő o, az ujabb c helyett: a MarosMorus—

Moris szabályos fejlődését visszatükröző régi is az uj —os szótag helyett és még több más nvelvtörténeti jelenség, mivel nera szórványosan. hanem tömegesen és szabályszerűséggel következne*, félre nem tolható tanuk a magyarok! h első érintkezés ideiérc nézve. (Néhány oláh betii olvasása: s -= sz; s,, = s; t. — c: e = k, cs: eh — k; j — zs. stb. Pl. Egerbegy neve oláh Írással Agribiciu. de ejtése Agribicsu. Az alábbi összehasonlításban csak a kiejtés szerint következnek az oláh névalakok.) Mai szókezdő e helyett ó-magyar a hang. Magyar név Oláh : Ecsellő Acsiliu Egerbegy Agribicsu Egeres Agires Égerhát Argihát Egres Agris Egres hely Agries Egres-patak Agires Egrestő Agristeu Élesd Alesd Elyüs Aleus Erdőd Ardéd Erdő-fal va Ardeu