Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete
litve a XIII—XV. századi ufkleveIdkbon. Süt egy rútítaniuk jellegű régi oláh templom is megmaradt, t. i. a vajdnlinnyadi gör. katolikus balkáni stilnsu templom- melynek korát Möller István a XIII. századra teszi (1. História lí)28. évT. 74. 1.) Ez annál feltűnőbb, mert fí* oláhok eleinte évszáza dókon át csaik fából építkeztek. 8. Hogy az ohíliok elébb bolgár alattvalók voltaic, az i,s mutatja, hogy helyneveik és a kisebb patakok elnevezéseiben feltűnően nagy náluk az albán és bolgár-szláv elem. Az erdélyi oláh vidékek szláv elnevezései nem a bolgár szláv őslakosság, Itanem a balkáni bevándorlás bizonyítékai. Százával feltalálható Erdélyben is. a Balkán m is a Csernic, Ponor. Szelistye, Búcsúm. Vidra, Szohodol. Bisztra, Lupsa, Lunka és ki tudná elsorolni, hány egyéb jellegzetes balkáli helynév. Kik voltak Erdély őslakói ? Ennek az ügynek koronatanni a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak víznevei ugy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes viznévgyüjteményében. úgyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi szász és oláh nyelvben közösen meghonosodott víznevek vitathatatlanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak. Anonymus víznevei: Tisza, Szamos, Almuts, Kapus, Sár, Onisó ér. Körös. Jószás. Tekerő ér. Tur, Kórogy. Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9 félreérthetetlenül magyar értelmű. De az — H képzős szavak egyike sem lebet más. A 16 név közül egyébként mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, bogy más. idegen nyelven volna valami jelentésük. Ortvay XI—XIII. századi viznévgyüj temen véből elsősorban a jellegzetesen magyar — s melléknévképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket. Alsó-fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos. Sárd. Tó, Udvara g. Bocsard. Arad megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy ujabban előkerült oklevélben, 1203-ban: Kóros, Sáros, Hölgyes (t. i. Menyetek), Hoilos, Ér, Fok. Kengyel viz. Beszterce-Naszód megyében: Szamos, Smjó, Bodagd. Bihar megyében: Gyepes. Körös, Mcdgyes, Somos, Hévjó. Berekjó, ma Berettyó, Tekerő. Szakái ér, Szil ér. Omsó ér. Brassó megyében: Tömös. Barca, Olt. Fogaras megyében: Árpás. Eger. Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredő gyógy. Kis- és Nagy-küküllö megyében: Héviz. Kiiküllő. Kolozs megyében: Almás. Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes; Szamos. Aszú jó séd, Borzasztó mocsár. Krassó-Szörény megyében: Temes. Maros-Torda megyében: Szakái. Szatmár megyében: Hidas. ErCág. Füzes, Hódos, Kékes. Kovás, Lápos. Berkest. 1 !. Berekszó = ma Burszó az 1236-ban emiitett FentOs erdő mellett, Bika patak. Fertő, Fekete viz. másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy ujabban előkerült oklevélben 1181-ből a Szamos mellett:
