Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

Sebes-patak. Tur, Ered. Sár é<= Kerektó. Szilágy megyében: Almás. Egres, Esrregy. Szilágy. Szoinok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes. Lápos, Szamos, Sajó. Mélyséd. Temes megyében: Temes. Harangod. Bega. Torda-Aranyos megyében: Aranyos, örményes. Ugocsa megyében: Homus patak. A Székely-föld ezen korbeli vizeiről még nem szólnak az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy ott akkor is magyar folyónevek voltak hasznalatban. Az erdélyi folyónevek tanúsága. Erdélyben nemcsak a fent elsorolt víznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pót.-ijam meg; ott folydogál a Vargyas, Homóród. Xyárád. a másik Almás. Szartos. Pogánis. Karas. Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres. Ludas, másik Kapus. Gör« gény, Bodea is. A Trianon óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar víznevet lehetne elsorolni — Természetesen ezek között sok apró patak is lenne s ezeknek az őslakosság kilétének megállapításához értéktelen volna a bizonyító erejük. Ellenben minél nagyobb valamely folyó, annál messzebb időre nyu-ik vissza nevének eredete. Annak elbírálására, hogy melyek hát keleti országrészeink legnagyobb vizái, saját válogatásom helyett masou, háború előtti térképkészítők selejtezésére bizom az ügyet. Kogutowicz iskolai fali térképén és iskolai atlaszának hegy- és vízrajzi lapján csak a jelentékenyebb, t. L földrajzi szempontból legjelentékenyebb folyók neveit ina ki. — Szt: in te a Romániához csatolt területeknek ezek a legnagyobb folyói: Tisza; Visó, Iza, Tur. Kraszn3, Ecsedi láp. Száraz ér. Aranka. Szamos 2; Lápos. Sajó, Beszterce, Almás. Körös 3; Ér, Berettyó. Drágán patak. Maros; Nyárád, Küküllő 2. Aranyos, Sebes, Sztrigy, Riumare, Jára. Gyógy, Ompoly, Kapus, Olt; Fekete ügy. Barca. Vaargya«, Homoród. Hortobágy, Cibin. Temes; Bega, Bisztra. Pogánis, Bevzava. Duna; Karas, Nera, Cserna; Tatros, Bodza. Zsil. A Kogutowicz-térkép 51 folyó neve eredet szerint igy oszlik meg: magyar eredetű folyónév 33, szláv eredetű folyónév 6, oláh eredetű folyónév 2, ismeretlen eredetű folyónév 10. Nagyon tanulságos szám:. 51 víznévből csak két hegyi pataknak adott nevet a oláh lakosság — mások szerint 700, szerintem 100(1 áv alatt. A magyar eredetű víznevek közül 16 a jellegzetes —

s képzős név. Az ismeretlen eredetűek között is bizonyára lappang még olyaa magyar elnevezésű, melynek a régiségtől ma mar nrm lehet" kihámozni az értelmét. Ha ezek vauméi yik iii do germán nyelvből formálódtak volna ki. ezóta biztosan megfejthették volna őket. Sajátságos dolognak látszik, hogy Erdéiy öt nagyobb folyójának a neve közül négy —s végződésű. A Szamos, Körös. Maros. Temes nevét más nyelvekből megfejteni nem lehetett, a magyarból pedig meg sem kísérelték. És pedig azért nem, mert a szófejtő a magyarok eredetéről