Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

tanulságot azonban nem meri levonni. Az oláh „hazafias" elméletiéi szemlbcn a magyar történetíróik és nyelvészek elutasító álláspontra helyezkednek. Erdélyi László Árpádkor c. munkájában pl. a római hóditásnál rámutat arra- hogy az oláh nép nem lehet római és dák egybeolvadás ivadéka, amit nem csák a római megszállás rövid ideje (Er. u. ]<JG—270), ,a dákoknagy elkeseredettsége s a dáciai macedón légió görög volta, a segédeokorsok sokféle nyeilve, hanem az is bizonyít, hogy a dák nőkkel összeházasodott többfélé idegen katonák ivadékai csak a dák anyanyelven olvadhattak volna össze, amikor tőlük délre a Balkán félsziget és Kis-Ázsia sokkal hoszszabb római megszállás után is görög maradt s Pannónia 400 óv alatt sem lett román. Már pedig az oláh nyelvben nincs dák elem. Az oláh nép története Thesszáliában. Albánia határán indul meg az V—VII. századiban. Legvilágosabban összefoglalja a linai tudomány tanítását Melich Já nosnak a Napkeletiben megjelent pompás tanulmánya. Ennek rövid summája az, hogy az oláh nép és nyelv a macedón-albán határos földön alakult ki a VII IX. századbaW. Az oláh pásztornép ezt a tájat, ahol cincár testvéreivel együtt élt

t nyelvtört énei i okokból a VII. századnál előbb és a IX. századnál később el nem hagyhatta. Még ebben az őshazában vette föl a kereszitéíiy vallást is. Nemrégiben egy Brüske nevü tudós kimutatta, hogy Moldvában a rutén és oláh nép már 1100 körül érintkezett egymással. Moldova azonban messzebb Van Macedóniától, mint Érdély„ igy oda valamivel később vándorolhattak be. A mai komoly tudomány tehát ebben kérdésben sem áll szöges ellentétben Anonymus értesítésével, aki elbeszéli, hogy Tuhutum magyar vezér hogyan foglalja el Gyeló tartományát. P. mester híradása több okból is hitelt érdemel, íme néhány történelmi tény pontosatokba foglalt rövid vázlata. 1. Az oláhság balkáni őshazajából a VII—IX. század; folyamán nyelvtörténeti alapon is elvándorolhatott. 2. Az oláliság a VIII—IX. században mindenesetre a bolurár birodalom alattvalója volt. Ezt bizonyítja az oláhok orthodox vallásának kimondottan bolgárszláv jellege és egyházi nyelve. Mint bolgár .alattvalók csakis akkor vándorolhattak bo tömegesebben Erdély havasi legelőire, mikor az avar birodalom hanyatlása után, miként az Alföld, fel Munkácsig, azi(>őtájt Erdély is bolgár kézre került. Tehát legvalószinübben a IX. században, esetleg ujabb rajaik a X. században. 3. Egy 1231. évi oklevél egy fogarasvidéki birtokadományozásnál megemlíti, hogy Trullh nevü oláh ősei már emberemlékezet óta bírják azt a helyet s akkortájban költöztek oda, amikor ott még a bolgárok voltak az urak. : 4. Teljesen meddő dolog ma már„ azt állitani, hogy az oláhok csak a jXLTI. század elején szivárogtak b6/ ! Erdélybe, de ott is csak Fogaras vi1 dékére. Ez az állítás nem tartható 1 fenn több okból. ... Először is nem helyes azért, mert az oláh, mint balkáni nép nem szaporább, mint a középeurópai fajták, í Amióta hazánkban a népmozgalmat 1 számszerűleg kimutatják, azóta kiderült, hogy az oláhság természetes -