Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 5. Anonymus és a magyarság eredete

nelmi földrajz, az antropológia stb. stb. megállapításai és itt van főleg Anonymus tanúsága. Ezek mind ugy tudják, hogy Magyarország földje Árpád honfoglalása idején nem volt ám üres, lakatlan terület, sőt ellenkezőleg, — az akkori viszonyokhoz mérten — nagyon is sürün,. lakolt ország volt, amelybe Árpáddal nem „nép", hanem csak a régi urakat felváltó uj katonai szervezet, uj^urak" jöttek. Föld és nép lényegében a régi maradt, akár dák, akár kelta vagy római, akár hun, germán, avar vagy bolgár-szláv uralom nehezedett rájuk, mindig csak az uralkodó osztály változott. A hódítás nem szokta megölni a népeket, hanem csakis a saját belső sorvadásuk sodorja le őket a történelem színpadáról. Ezen az alapon tehát két uton kell keresnünk a magyarság őshazáját. Az egyik ut kelet felé vezet, ahonnan a hunok, bolgárok, magyarok kijöttek. Ez az ut meglehetősen fel van már derítve, elegen bolygatják. Nem ugy a másik utat, mely itt a közelben vezetne, ha rátalálnánk lépni. De nem taposott ut még. nem könnyű felismerni. A magyar nemzet ethnikuma — mint a villanydrót — két szálból, egy török és egy ugor ágból fonódott össze. A villanybuzal két szálát egy kezdő szerelő inas is szét tudja bontani. Nem igy a török nyelvű hóditó magyarok vezető rétegét, az itt talált ugor fajta ősnép rétegeitől. Nem lehet ma már ezt a két összeolvadt elemet szétbontani, — hacsak nem vérelemzéssel — mert teljesen összeforrottak. Manapság az ugor fajta magyar népség életfájába ugy bele van oltva az egykor őt meghódító turáni vér, mint a gyümölcsfa alanyba az oltógaly, mely miután iflegfogant zöld lombot és édes gyümölcsöt hoz ugyan, de már nem a maga vékony ágacskája, hanem a „régi" törzsök és gyökér dus nedve táplálja. Ma már a „fajszakértök" sem boldogulnának vele, de az Árpád-kori oklevelek és Anonymus korában még szét válik e két elem. Legélesebben szembetűnik ez Anonymus munkájában, aki még nem ismer egységes magyar nemzetet, hanem ismer egy Árpáddal bejövő uralkodó nemesi osztályt, az ö szemében ez a „magyar nemzet" és ettől erősen elválaszt egy nagyszámú, itt talált és a hódítók uralma alá került népséget, melyet néhol szlávságnak, az ország legtöbb vidékén azonban nemzetiségi megjelölés nélkül egyszerűen csak „parasztságának mond. Az ő szemében politikailag sulytaian vz a t\x***fr« !iii«/.»zor'i« számú paraszti tömeg, amelyb« pe dig csakhamar felszívódott a hóditó „nemzet" vékony néprétege. De hagyján! Lássuk csak mit is mond Anonymus hazánk honfoglaláskor itt talált lakóiról. 58