Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége
A tapolcai apátság 1214-í adatának hitelessége. Adatok a Hejő-Tapolca kérdés tisztázásához 1 Mískóc nemzetség tapolcai monostora A « fölött hét hosszú évszázad zivatara 8 zúgott el. Az ősi monostor tornya " bedőlt, kőfalai leomlottak a vészes i idők for- igában. Azok a kövek, amelyeket az egykoi y hatalmas Miskóc nemzetség kegyelete és családi büszkesége emelt a család hamvainak megőrzésére, az évszázadok viharai után épp ugy porrá lettek, mint a kriptájuk őrizetére bizott régi magyar família tetemei. Ha ma a kegyeletes utód az ősök elmosódó emlékét szeretné felújítani, kénytelen megelégedni néhány sovány oklevélbelí adattal. Es ezek az adatok — bármilyen gyéren maradtak ís ránk — ösztövér mivoltukban is foglalnak még magukban olyan adalékokat, amelyeket ki kell selejtezni történelmünk tárházából, mert csak a romantikát hizlalják. A komoly történelmi kutatás feladata, hogy az ilyen téves adatokat kiselejtezze s azok helyébe helyüket megálló, szilárd dokumentumokat tárjon fel. Tapolca nevét először Anonymus említi meg. O még nem tud arról, hogy Tapolca meleg forrása mellett monostor állana, ámbár megemlíti, hogy az a föld, amelyik a Tapolcától a Sajó vizéig terjed, a Büngér fia Bors nemzetség tulajdona, s az ö idejében már Miskóc (Míscoucy) föld néven volt ismeretes. Anonymus hitelessége Melích és Jakubovich nagyszerű kutatásai és eredményei után folytonosan növekvőben van. 1 Az eddig Névtelennek, nevezett P. mester sok becses adatot jegyzett fel krónikájában vármegyénk múltjából. Különösen emeli forrásértékét az a - jman, Domanovszky és Jakubovich által megállapított tény, hogy 1150 s nem 1200 körül írásba foglalt Gesrá-jához nemcsak a hagyománybői, hanem jóval régebbi, — XI—XII. század eleji í Az Anonymusra vonatkozó ujabb kutatást 1. a Magyar Nyelv cimü nyelvtudományi folyóirat Í921 — 592*. évfolyamaiban, továbbá Melích : A Honfoglaláskor! Magyarország, Hóman : A magyaiok honfoglalása cs elhelyezkedése, Jakubovich : P. mester. Adalékok az Anonymus-kérdéibez c. munkákban. A Miskolc—Heíö—Tapolca a a tapolcai apátságra I. Saendrey : Miskolc tin. 111. kötet 1. Borovszky : Borsod Tm. tart. Rupp : Magyarország helyrajzi tärt. II. stb. Anonymus krónikájának hely- és személyneveit legújabban Pats Dezsi magyarázza most megjelent „Magyar Anonymus" c. fordításának függelékében. — tehát régi és szavahihető íro f t kútfőkből merítette adatait. Ezzel megtölt az eddigi nézet, hogy t. í. a maga korának, vagyis a XII—XIII. század fordulójának viszonyait vetítette volna vissza a korábbi századokba. Anonymus így emlékezik meg Tapolcáról : „Azután a vezér fejedelmei megindulának Zeremsuról és áthajózának a Souyoun azon helyen, hol a Honrad vize beleszakad és tábort ütének a Heuyou folyó mellett a Tiszáig és Emeudig és ott maradinak egy hónapig. Hol is a vezér Bungernck, Borsu atyjának nagy földet adott a Topulucea vizétől a Souyou vízéig, melyet most Miscoucynak hívnak és adott neki egy várat, melyei Geurunak neveznek s azon várat fia, Borsu a maga varával, melyet Borsodnak hívnak, egy vármegyévé tette," (Anonymus 3J. §.) Anonymusnak Miskolc város régi határára, jobban mondva a Miskóc nemzetség szállásföldjére és Tapolcára vonatkozó adatait megerősítik a XIII. század oklevelei is. Saiátságos mégis, hogy a Gcsta magyarázói véletlenül mellékvágányra tévedve értelmezték fenti szakaszt, miáltal a Mískóc nemzetség ősi szállásföldjét a Hejőtől a Sajóig terjedő földre szűkítették. Pedig P. mester világosan megmondja, hogy az a föld, mely „most", tudniillik az ö korában Miskolc-nnk. neveztetik, nem a Hejőtől, hanem a Tapolca nevü víztől húzódik a Sajóig. Ennélfogva a Hejö folyócska nemhogy határa lenne nyugat felől a Míscoucy nevü birtoknak, hanem ennek a földnek belsejében körülbelül 15 km. hosszan folyik végig. Sem a szomszédos, kisgyőri és bükkaranyos! idegen földbirtokokkal, sem a sik földön határos Ernőd és Ónod falvakkal szemben soha sem szolgált mesgyéül a Hejö. A tévedésre a Hejőpatak és Tapolca melegforrás hibás azonosítása adott okot. Ebből a téves föltevésből (Hejö és Tapolca ugyanaz ?) következett a többi is. így került bele a tapolcai apátság állítólagos 1214, évi legrégibb említése minden történeti munkába. Lássuk tehát ezt az 1214. évi adatot. 12í4-ben a Váradi Regístrum 321. (uj 95.) sz. jegyzökönyve szerint
