Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége

,,Teleguen felesége és fia, Cumpert, rablás miatt vádolták be Aladáintk két szolgáját, Sal-t és Bodun-t, továbbá Jánosnak két jobbágyát, t. í. Sudan-t és Volcu-t, valamint Belus-nak ugyanannyi szolgáját, t. i. Jánost és Pétert. Biráskodék Miklós nádorispán, prístaldusuk volt Fülöp. Ezek hatan Váradon vivén a tüzes vasat, igazolódtak. De rajtuk kívül a mondott felperesek bevádolták még János jobbágyát, Albeus-t és Sceuezeu urat, a ,,Heuiuz"-i apát jobbágyát. Kik közül midőn Albeus észrevette, hogy a tüzes vas megégeti, a templomba menekült. Sceuezeut pedig a vas megégette." A Váradi Regístrum Karácsonyi-Borovszkyféle akadémiai kiadása a rejtélyes „Heuíuz" nevet Hev:z-nek magyarázza. Majd tovább mennek a tudós szerzők és a kikövetkeztetett Hévízet egyeztetik a Hejő-\e\, de itt sem állanak meg, hanem a Hcjöt azonosítják a Tapolcával. E láncolatos okoskodással az eltorzított névalaku heuiuzi apátságot a Bükk aljában, a Miskolc melletti úgynevezett GörömbölyTapolcában vélik feltalálni, ahol ebben a korban — több más hiteles adat tanúsága szerint — csakugyan állott a Miskóc nemzetség tapolcai rr on ostora. Ez a következfetés nagyon ingatag alapon álló kombináció. Megnyugtató azonosítást csak a Regístrum kérdéses (32 í. sz.) jegyzökönyvének oknyomozó taglalása után remélhetünk. Igaz, hogy fenti ügyeset helyének megállapítása igen nagy nehézségbe ütközik, mert sem a két pariacztcvönek, sem a nyolc szcmélyszerint elősorolt vádlottnak nincs megjelölve a lakóhely c. A homályt növeli az ís, hogy az Ítélkező biró sem az ottani várispán, hanem a n.idor. A pristaldus lakóhelye hasonlóképpen hiányzik. így a titokzatos heuiuz-i apát helysége az egyetlen pont, amelyből könnyen ingoványos talajra juthattak a kutatók. * Az Í2Í4-Í adat hitelessége 1. A személynevek tanúsága. A Vár. Registr. 321.(95.) sz. feljegyzése tó személyt említ meg. Ezek: Teleguen felesége és fia Cumpert. Aladár, János és Bclus emberei, t. i. Sal, Bodun, János és Péter szolgák, Sudan és Volcu jobbágyok, János jobbágya Albeus és a heuiuzi apát jobbágya Sceuezeu ur, továbbá Miklós nádorispán, meg Fülöp pristaldus. Vájjon ezek közül a nevek közül vannak-e olyanok, amelyek az ügyeset színhelyét Borsod vármegye területére utalnák? A személynevek tanúsága sokat nyomna a latban, ámde fenti 5c névből, ha leszámítjuk a 3 Jánost és Pétert, vakmint Miklós nádoríspánt, a megmaradt többi nevet hiába keressük más Borsodra vonatkozó helyeken. Pedig magában a V. R.-ban is egy tucatnyi pöresetben az I2J3—1222. évekről közel száz személy van vármegyénkből felsorolva. Egy-két tucat névre találhatunk még a tatárjárás előtti korból fennmaradt 1230, 1234, 1240. évi stb. Miskolc vidékére vonatkozó oklevelekben. De ezekben sem bukkan elő a vitatott feljegyzés számos ritka és jellegzetes neve közül egyetlen egy sem. (V. ö. Váradi Reg. 10, 21, 41, 47, 79, 124, J68, 221, 248, 268, 367, 378. sz. és Í230: Hazai okmt. VII. 15: Í234: Wenzel, Árpádkori uj okmt. XI. 263.) A személynek tanúsága tehát nem nyújt támogató alapot a Heuiuz helynév borsodmegyei elhelyezésére, sót inkább egy kissé vóloszinütlenné teszi az ügyeset idevalósagát. 2. Miklas nádor és Fülöp pristaldus. Miklós nádor személye alig jöhet számba a heuiuz-i apátság lerögzítésénél, mivel a nádor mint kiküldött k

;

rályí bíró az ország minden részében ítélkezhetett. Egy időben azonban az országnak csak egy-egy vidéKét tartotta fenn magának ítélkezésre. Ebből a szempontból vizsgálva a dolgot ugy látjuk, hogy 12J3-ban Arad és Bihar vidékén bíráskodik (1. Í58. és Í60. sz. regestákat), 1214-ben pedig három helyen (I. 315, 321. és 329. sz. jegyzőkönyvet). Ügyesetünk évében, 1214-ben a 315. sz. eset Arad és Bihar megyék, a 329. sz. pör Bihar és Szilágy megyék határán játszódott le. Egészen valószínű ezek után, hogy a közbeeső 32Í. sz. ügy megvizsgálására Nagyvárad vidékéről nem utazott el a nádor Borsod megyébe, hogy azután megint visszatérjen Biharba a 329. sz. pör letárgyalására. Miklós nádor bíráskodása közvetve azt mutatja, hogy a rejtélyes ,,Heuiuz" a Tiszántúl keresendő. Fülöp nevü poroszlója másutt nem fordul elő, ennélfogva semmiféle támpontot nem nyújt az ügy színhelyének kínyomozásához. 3. Teleguen felesége és Cumpert nevü fia. Kétségtelen, hogy ez a két egymással összefüggő személynév ügyesetünk legritkább és legjellegzetesebb neve. Ha sikerül rátalálnunk más helységekkel datált környezetben, akkor éppúgy eldönti Heuiuz hollétét, mint ahogy a Koeta, Tubul és Uztras nevek perdöntőieg határozták meg a Váradi Regístrum Sasvar castrumának az Ózd melletti Vasvár pusztában való megtalálását.

2 A megfejtés kulcsát maga a Váradi Regístrum adja a kezünkbe. 12 í 4-ben még Teleguen fia Cumpert volt a vádló, de már 1219-ben mint vádlott ó utasitódott a váradi tüzesvas próbára. Az 1219. évi lí. (uj 224.)sz. jegyzőkönyv 2. V. 6. Marjílaki Kiss Lajos: Caitrom Vaivár. T6rt. éi Rég. Közlemények I. 13-15. I. éi M. K. I. A Váradi Rcaistrum néhány kétei helynevének megfejteié, Magyar Nyelv, XXI. 47-49. 1. cikkeimet.