Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 8. Miskolc régi építményei 1702-ig

és kocsma, majd 1750-től a város nagy vendégfogadója -emelkedett. Ez a ma is meglévő nagy vendégház 1746—50 között épült fel, amikor is három régebbi földszintes koholtra emeletet húztak. A mai Széchenyi utca 9. sz. épülettel, a Béke étterem főutcái szakaszával azonos. A hajdani Szerafin.kúria helyén emelt — később Lengyeiháznak nevezett — épület Miskolc egyik legszrbb építészeti emléke. 8. Ej'ri Gábor—Máté Ambrus kúriája. 1562-ben említi egy oklevél a Mátj Ambrus birtokában levő, de még 1516-ban tamási T ï Gábortól az atyja. Máté Benedi .. által szerzett kúriát, mely Miskolcon a Derék Piac utcán feküdt. Közelebbi helyét egyelőre nem tudom megjelölni, de csakis az egykori Derék Piacon, tehát a Tanácsház-tér és Sötétkapu közötti utcaszakaszon lehetett. • Még két pontosabban meg nem jelölhető, de Miskolc öváros-részéb?n emelkedett kúriát kei! megemlítenünk. Az egyik a Miskóc nemzetség árpádkori kúriája, a másik a diósgyőri pálosok Miskolcon lévő állítólagos kúriája. í). A Miskóc nemzetség a honfoglalástól kezdve 1312-ig megszakítás nélkül birtokolta Miskolc községet. A főági leszármazása nenr/.etségfő éppen ;:i lakott az Avasi- templom alatti térségben. Bizonyára nagykiterjedésű — több hold nagyságú — majorsági udvara s azon belül kőből épült kúriája voit. Ebben lakott többek között Panyil Szörényi bán is a XIII. század második felében, A jelentékeny nagyságú főnemesi ház és udvar azonban a család 1312. évi elpusztítása .tán gazda nélkül maradt. Egykori épületének alapfalaiból egyszer talán a Rákóczi utca és Alsó-Papszer környékének földmunkálatai tárnak fel valamit. Valószínűnek látszik, hogy a nagykiterjedésű udvarház és kert. a Szinva déli partjától az Avas lábáig nyúlt fel. Megközelílő helye a Színház és Papszer közötti városrész. 10. A diósgyőri pálosok kúriája bizonyára csak egyszerű ház volt. amelyet Ivánka fia János nevű miskolci polgár özvegye 1381-ben hagyományozott a barátoknak. A pálosoktól a mohácsi Vész után a diósgyőri vár ura elkobozta és a váruradalomhoz csatolta, mint egyéb ingatlanaikat is. 1381-ben így jelölték meg az adományt: „ . . . domum suam*', tehát házát adományozta a Diósgyőr felső végén álló pálos rendháznak. Hegy a dicsgyőri pálosoknak Miskolcon kúriájuk lett volna, ez a nézet egy 1478-ban kelt oklevél homályos pontja alapján került bele Miskolc váró.történetébe. (Szendrei, III. 115. 1.) Ebben az évben t. i. Mátyás király adómentességben részesítette a nevezett barátok harkányi birtokát, továbbá Miskolcon és Csabán lévő két házukat, illetőleg kúriájukat, malomteikükkel együtt. A szóban lévő malom, kúria és ház tehát részben nem i? Miskolcon, hanem inkább Hejócsabán volt, ahol ezeket többször említik is a régi írások. Miskolc területén tehát a diósgyőri pálosoknak csak házuk volt, t. i. a fentebb említett házadomány. Ilyenformán ki kell hagynunk ezt -.\ ..kúriát" Miskolc középkori épületeinek leltárából és át kell helyezni Miskolc mai IV. kerületi, Hejőcsabának a történeti emlékei sorába. Megjelent: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1955. szept. sz. 13-17. 1.