Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 9. A miskolci kötel könyv 1702-ből

A MISKOLCI KÖTÉL KÖNYV 1702-BÖL MISKOLC'.OSI TELEPÜLÉSŰ JOBBÁGY ÉS ZSELLÉR HÁZTELKEI MARJALAKI KISS LAJOS Miskolc város lakótelepeinek és gazdaságtörténetének alapvető forrása az ú. n. KöícZ Könyv. Ez a különös nevü írásmű tulajdonképpen gazdasági összeírás, az első teljes jegyzék városunk valamennyi ingatlanáról, beleértve a Miskolc határában 1702-ben íel található, összes háztelket, szántóföldet, rétet, kertet, szőlőt, pinceházat, sőt a hegyoldalakba vájt pincelyukakat is. Elkészítésére az a nagy megváltási mozgalom adott ösztönzést, amellyel 1702-ben a város egész népessége, 15.000 forint megajánlásával mentesíteni kívánta magát a diósgyőri királyi uradalom részére teljesítendő jobbágyi szolgáltatások és robot súlyos igája alól. Ezt a magas összeget (egy tehén óra kb. 3— 4 forint volt) több évre beütemezve kívánta a nép előteremteni. A megváltási összeg igazságos szétosztása érdekében kellett tehát az összes ingatlanokat egy pontos és részletes jegyzékben lerögzíteni. Több hónapon át folytatott összeírási művelet útján született meg a Kötél Könyv. A Kötél Könyv adatainak egy töredékét megtalálhatjuk két, városunk történelmét tárgyaló munkában is, még pedig Szendrei: Miskolc város tört. II. kötetében, valamint Halmay—Leszih: Miskolc monográfiájában. Ebben, a közleményben most én olyan kérdést kívánok tisztázni, amelyre eddig nem kaptunk választ. Ezideig nem tudtuk azt, hogy a város 79 kötélben elsorolt háztelkei, vagy az itt szokásos szóhasználattal fundtts-nak nevezett udvarai Miskolcnak melyik részén, melyik utcáján, közelebbről megjelölve, melyik mai házszómmal megjelölt telkein feküdtek? Néhány évvel ezelőtt — az ilyen célzatú kutatás megindításakor — még úgy látszott, hogy a telekazonosítás szinte reménytelen vállalkozás, amenynyiben magában a Kötél Könyvben csak