Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 8. Miskolc régi építményei 1702-ig
Miskolc régi építményei 1702-ig MARJALAKI KISS LAJOS Miskolc várcs csak az Anjouk feudális monarchiájának Vége felé indult meg a városiasodás útján. I. Lajos király 1365-ben c satt cl t-a az akkcr még Miskolc falut (villa Miskolc) a diósgyőri királyi várbirtokhoz, de ezután már mezőváros (oppidum) lett a rangja. A vásártartás mellett az iparosok betelepedése és az elterjedt szőiőmíveiés kezdte itt az Avas-aljám kialakítani a városias jellegét. Az első nagyobb építményekre jellemző, hogy az akkori feudális korban az egyház befolyása alapján, főleg templomok, kápolnák és az iskola voltak az első nagyobb épületek. Mivel magában a városban eleinte csak földmíves jobbágyek és kézműves iparosok laktak, 'lakóházaik is cs.ak sárból, vályogból, paticsból. esetleg fatörzsekből voltak rakva, illetve összeróva. A XV. században azonban már a diósgyőri vár tisztjei közül — hűbéri szolgálataik jutalmául — többen szereztek háztelket Miskolcon s ezeken a telkeken kőházat, olykor kúriát építettek, amelyeket a kiráayi földesúr nemesi kiváltságokban részesített. Ilyen jobbágyi terhek alóli mentesítést néhány gazdagabb iparos és kalmár is kijárt, úgy, hogy egy évszázad múlva. 1563-ban például már 21 nemesi telek volt Miskolc városában, mégpedig 17 az óváros-részben, 4 pedig az Újvárosban. A kúriák számát ebben a korban nem lehet pontosan megmondani, mert a nemesített, teflkek egy részén a tulajdonos ugyanolyan egyszerű házat épített, mint amilyenek a jobbágytelkeken állottak. Viszont jobbágyi terhet viselő funduson (háztelken) is előfordult, hogy a jobbmódú polgár rangosabb kőházat emelt. A házakon kívül nagyobb építménynek számítható a három ősibb, középkori és a három aránylag újabb. XVII. századi keletkezésű vízimalom is. Ellenben a hegyi pincék előtt álló borházak közül talán egy sincs olyan, amelyik 1702 előtt épült volna. A) KÖZÉPÜLETEK 1. Miskolc legfontosabb műemléke az avasi templom. Erről az országos jelentőségű műemlékünkről olyan bőséges irodalom áll rendelkezésre, hogy ilt ezzel foglalkozni nem. kívánok. Az avasi templom Miskolc város településének csaknem kereken ezer éves sarkpontja, s alatta a Szinva déli cidalán alakult ki meg az Árpád-korban a városmag. 2. Az avasi tarony 1557-ben épült fel mai alakjában. Azóta nem égett le. Alapzata és földszintje még a XV. századból való. amikor előzőleg temetői célra szolgált, t. i. ez volt a Szent Mihály-kápolna, amely 1544-ben a templom pusztulása idején szintén leégett. 1557-b?n. már a közben megtörtént reformáció után, kápolna jellege megszűnt, ehelyett falainak felemelésével harangtoronnyá alakították át. 3. Iskola. A mai múzeum épülete 1453—1898 között iskolai célokat szolgált. Mint tanítási intézmény, a XIV. század végén keletkezhetett s 1453-ban mar mint városi kis gimnázium virágzott. Azóta a volt iskolaépület sok átépítésen és toldáson ment keresztül. Legrégibb megmaradt részei a XV, XVI. század határáról és 1668-ból valók. Az emeletet csak 1791-ben húzták rá a régebbi földszintes részekre. Elpusztult egyházi épületfik. 4. Szent György-kápolna. A középkorban az Avas-tetőn — a mostani -kilátótorony táján — állott ez a teljesen eltűnt építmény. Még 1376 előtt keletkezett, mert ebben az évben már a mellette elterülő szőlőhegyet is a kápolnáról nevezték el Szent György hegyének. Ez a kis kápolna mintegy két éVszá-zadon keresztül állhatott fenn a körülötte elterülő temető kerítésén belül. Az 1544-es ' pusztulás után nem épült fel újból, de a neve nem enyészett el, mert a hajdani kápolna alatt húzódó pincesort még évszázadok múlva is ,,a
