Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 8. Miskolc régi építményei 1702-ig

kápolna alatt" megjelöléssel látták el. A kápolna falai eltűntek, de a körülötte lévő temető előkerült a térszín rendezése alkalmával, amikor az 1920-as években és 1954-ben, az új vaskoriatok elhelyezése alkalmával, igen sok emberi csontváz került a felszínre a földmunkálatck során. 5. Mindszenti kápoLna, A mai Mindszenti templom helyén a középkor végén egy kis kápolna állott, az ottani ispotályban elhelyezett aggok és betegek számára. Ez a XV. században létesült és 1544-ben szintén elpusztult. A régi építmény nem épült újjá. hanem a szomszédos telken a XVIII. század elején a mai u. n. Mindszenti templom létesült, ez azonban csak névutódja a régi hasonló nevű kápolnának. 6. Boldogasszcny-templom. Ez a kis templom az újvárosiak kápolnája volt a Pece északi oldalán. A XV. század vége felé épült gótikus stílusban. Alapfalai 1954—55-ben csatornázási földmunkálatok közben kerültek felszínre. Hosszúsága 6 öl. szélessége 4 ölnyi veit, de nyugat felől egy négy öl hoszszú és 2 és fél öl széles helyiséggel toldották meg. Csak egy fél évszázadon át állott fenn, mert 1544-ben ez is elpusztult. Földalatti alapzata és oldalfalai még jóidéig megmaradtak. Mellette egykor temető terült el. Mikor a mai minorita templom 1729—42 közölt épült a rendházzal, a régi templom-romtól kelet felé vagy 50—100 méter távolságban, akkor még az elpusztult templom maradványait fel lehetett ismerni. Később a föld feletti részeket elhordták, csak a mélyebben fekvő alapzat maradt meg, s ez került most elő a Pece hídjánál, 2—3 méter mélyen a felszín alatt. 7. Deszka-templcm. Mikor a XVI. század végén megszüntették az elpusztult Boldogasszony-kápolna melletti temetőt, egy pestisjárvány idején a Tetemváron nyitották meg az u. n. külső temetőt. Itt gerendákból és deszkákból róttak össze egy csűrhöz hasonló ravatalozó építményt, vagy amint a XVII. században mondták: ..isteni szolgálatra való színt". Az első Deszkatomplom 1724-ig állott fenn, amikor a régi helyén egy nagyobb, tornyos faalkotmányt, u. n. deszka-templomot építettek. Ezt aztán később. 213 évi fennállása után, 1937-ben lebontották s a következő esztendőben építették a régi helyére, ugyancsak fából, az új tetemvári refoi^nátus templomot. B) TEMETŐK Valamennyi régi temető a templomot, vagy kápolnát fogta körül. 1702-ig, az első miskolci telek-kimutatásig négy temetőről tudunk. 1. Az avasi temető a XI. századtól kezdödöleg a mai napig használatban van. Ebben a temetőben kimutat'hatólag a XII. század elejétől kezdve állott a mai nagy gótikus templom előd-< je, az egyszerű falusi jellegű kőtemplom. Ugyancsak az avasi temetőben foglalt helyet a mai harangtorony elődje és alépítménye, a XV. századi eredetű Szent Mihály-kápolna. 2. Az Avas-tetőn a XIV—XVI. században a Szent György-kápolna körüli sírkertbein szintén temetkeztek. 3. A harmadik temető az újvárosiak sírjaival a mai Deák-szobor melletti téren volt. 'Ravatalozóhelyül a Boldogasszony-templom szolgált. Ez a temető csak a XV. század második felében és a XVI. században volt használatban. 4. A negyedik régi temető az u. n. tetemvári, vagy Deszka-temető, mely a XVII. századtól a mai napig használatban van. Ebben a sírkertben egymásután és ugyanazon a helyen három fatemplom szolgált ravatalozó és ezertartási cé 1 okra. C) VÍZIMALMOK Miskolc Város helyrajzának állandó támpontjai a Szinva vize mellé épült vízimalmok is. A középkorban már hárem vízimalom kerekét forgatta a Szinva folyóból a malomárokba terelt vízfolyás. Az 1878-as nagy árvíz után fokozatosan mindegyik miskolci vízimalmot elbontották. 1. Legrégibb eredetű vízimalmunk az u. n. P«ap malom, mely a mai Kos-