Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 7. Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból
Az avasi templom és torony sorsa a reformáció éveiben. A reformáció kezdetéről városunkban semmi közelebbit nem tudunk. Míg az Í530—40 közötti évtizedben a felvidéki német városok nagy része már a reformációhoz csatlakozott, addig Miskolcon erre semmi jel sem mutat. Ismeretes, hogy eleinte a köznemesség heves ellenzője volt a lutheránusoknak, ugy hogy ezidóben inkább csak a Ferdinánd német parancsnokai") és az egri és diósgyőri várnagyok voltak a protestantizmus pártfogói. A következő évtizedben Miskolcra szomorú sors várt. 1544-ben jelentek meg először benne Mehmet budai basa csapatai és első látogatásukat a város kirablása és felégetése kisérte. E dúlás után a Deák lános halaiával megüresedett puszta házhelyet néhány év múlva I. Ferdinánd a városnak adományozta mészárszék céljaira.') Ugyancsak I. Ferdinánd 1550-ben a török által felégetett házak lakóit 3 évig mindennemű adó alól felmentette. 10 ) 1554-ben ujabb törökjárás volt Miskolcon, de hogy ekkor milyen mértékű volt a pusztulás, nem lehet pontosan tudni. Annyi bizonyos, hogy 1544-ben (esetleg 1554-ben) a nagy es díszes Széni István egyház is áldozata lett a tűznek. Ez ideig ugyan az avasi templom pusztulását Miskolc történetírói a kuruckorra, a XVII. sz. vegére tették, azonban két ujabb — s eddig figyelembe nem vehetett adat — kétségtelenné teszi, hogy az avasi templom c: torony építését, illetőleg helyreállítását másfélszázaddal korábbra kell helyeznünk. Az egyik dokumentum a mult évben, 1926-ban került elö, az awisi torony renoválása alkalmával. A munkálatok közben ugyanis a főbejárat fölött, még a torony építésével egyidejűleg elhelyezett négyszögletes kőtábla bukkant elő a következő felirattal : IMPERANTE DOMINO MAG. S. BAL. et JUDICE PAVLO GOMBOS AEDILE MATTHIEO ZYGIARTO ANNO D-ni 1557 A primitív betűkkel bevésett szöveg ép állapotban maradt meg, ami a vakolat konzerváló hatásának köszönhető. E becses lelet megmentése és megfejtése fóleg Nyiry Dániel fólevéltáros és Leszih Andor múzeumi titkár érdeme. 11 ) A tábla most már a főbejárat fölé, F ) L. Révész Imre : A magyarországi protestantizmus történelme, 13. 1. •>) L. Szendrey, IIL 210. 1. Az oklevél kelte 1550 márc 4. "') L. Szendrey, III. 212 l.-on közölt ok/evelet. ") L. Miskolci Napló 1926 aug. 5. részletes beszámolóját. jól látható helyen van a torony déli oldalán elhelyezve s róla a Borsod-Miskolci Múzeum részére teljesen hü gipszmásolatot készítettek. A felírat szövegének olvasása : Imperante domino mag(nífico) S(ígísmundi) Bal(assa) et iudíce Paulo Gombos, aedile Matthieo Zygiarto Anno D(omí)ní 1557. Jelentése tehát az, hogy a torony épült: a Balassa Zsigmond diósgyőri várurasága, Gombos Pál bírósága és Szigyártó Mátyás gondnoksága idején 1557-ben. Eszerint a harangtorony az 1544. évi (esetleg az 1554-í) török pusztítás után nemsokára, /557-ben épült. Ezt ac évszámot teljesen megerősíti a három akkori főember datálása, mert pl. Balassa Zsigmond már I5o0-ban meghalt. A város és egyház szoros kapcsolatára mutat a bíró és aedilis neveinek feltüntetése, ez utóbbi protesta.,s jellegű hivatal volt. 1557-ben különben már a vidék is protestánsnak látszik, hiszen pl. 1555-ben Sajószentpétercn a híres Thuri Pál prot. pap lelkipásztorkodik. f A torony régi korára lehet következtetni egyébként a városi jegyzőkönyv bejegyzéseiből ís, mert pl. /652-ben ezt írták be, mint emlékezetes eseményt a bíró működéséről : „Az város házát és város tornyát újonnan síndolóztette. Mestcrszckct ís város számára építtetett. Az város malmát is nagy költséggel véghez vitte." (L. V. Jkv. 235 1.) /óóű-ban Miskolczi Péter főbíró idejében : „Ezen esztendeöben renováltatott az Torony kzö lábaival edgyütt. Az Oscholaban rakattatott keóbeöl egy Pintze és kis Auditorium és az mclleüe leveó mesterháza is ezen esztendeöben sindeleztetctt meg Biró uram mellett •eveö Bccsülictes ember industriáji által." (Ikv. 347. 1.) Az avasi harangtorony dolga tehát most már világos. Nemhogy a XVII. század végén nem épülhetett, de már 1663-ban renoválni kellett kólábaíval együtt — öregsége miatt. Az avasi templom pusztulása. Magára a templom sorsára, illetőleg ennek pusztulására még jobban -ávílágit egy eddig nem méltatott írott adat. Az Országos Levéltár, (No Reg. Acta, F. 723. No. 41. sz. alatt) őrzi Miskolc tanácsának 1563-ban I. Ferdinánd királyhoz intézett panaszlevelét, melyben Fánchy Borbálát, néhai földesuruk Balassa Zsigmond özvegyét többféle dologgal vádolják. Nevezetes passzusa a városi tanács levelének, hogy Miskolc polgárait „propter luteranismum", luteránusságuk miatt üldözi a buzgó katholikus úrnő. Levelükben egyúttal kérik a királyt, hogy romban heverő templomukat helyreállíthassák. 12 ) vl ) L. Zelenka Pál i Emléklapok. 1883. 1. lap. es Szendrey, II - III. kötetben több helyen.)
