Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 7. Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból

1563 ekjén tehát romokban hevert az avasi templom, de mikor 1563 február 5-én elhalálozott Fánchy Borbála, ettől kezdve semmi akadálya nem volt többé a város főtemploma újjáépítésének. Ez az év fordulópontot jelöl Miskolc egyháztörténetében, mert etlól kezdve 1700 tájáig semmi nyoma nincs annak, hogy itt róm. kath. egyházi szervezet, vagy katfiolikus szertartású isteni tisztelet lett volna. A polgárság túlnyomó többsége már régebben, 1563 előtt csatlakozott a reformációhoz és a kir. privilégium alapján ragaszkodott a templom birtokához, sőt visszakövetelte a kápolnát is. Ugyanis Fánchy Borbála elfoglalta tőlük a Mindszenti ispotályt és ennek kápolnáját 1562-ben tataroztatta s ekkor benne egy helyettes plébánosul küldött szerzetes misézett. Ezt az ispotályt ís visszakövetelte az elöljáróság 1563-ban fentebb emiitett panaszlevelében. Fánchy Borbála halála után (1563 febr. 5.) a város visszaszerezte minden régebbi kiváltságát. I. Ferdinándtól és Miksától egyremásra érkeztek a város szabadságát, a céhek szabad működését, a diósgyőri várerdöbó! kő, fa és mész szabad hordását, stb.-t biztosító királyi pecsétes levelek. Még arra ís sikerült kir. végzést nyemiök, hogy a város lakóitól Fánchy Borbála által erőszakosan lefoglalt 68 hordó bort az elhunyt örököseinek, Fánchy Jánosnak és Györgynek vissza kellett fizetni. (1563 dec. 14.) Az avasi templom újjáépítése is, dacára az óriási munkálatnak, néhány év alatt befejeződhetett, mert az 1569-ben kezdődő városi jegyzőkönyvben már semmi nyoma sincs e nagy erőfeszítést követelő munkának. 15í>3— 1569 az az időhatár, amelyre egé->z határozottsággal odarögzíthetjük az avasi templom újjáépítését Ez alkalommal nyerte az eredetileg csúcsíves bordázatra fektetett tetőszerkezet helyett mai lapos mennyezetét. Hogy fenti állításaim nem alaptalanok, az idézett adatok mellett negatív adatok sorozatával is meg lehet erősíteni. A város számtalan kisebb-nagyobb eseményt megőriző jegyzőkönyve ugyanis 1569—1721 között számos esetben szól az avasi templom javításáról, zsindelyezéséról, a templomi székek peres ügyeiről, a papok, tanítók, harangozok választásáról, fizetéséről stb., de soha egy szót sem mond sem a templom, sem a harangtorony építéséről, vagy csak felújításáról. A templomtetó zsindetgezéséről 1666-tól (1666, 1696, J734, Í768, 1796, 1832, 1868, J923) folytatólagosan mai napig tanúskodnak a bádogszámok. 1666 óta tehát nem dőlhetett romba az ősi templom, sőt kevéssel azelőtt sem, mert jóval vísszább vezetnek a sorsát tisztázó feljegyzések. Mióta van a református egyház kezén az avasi templom ? Ennek a kérdésnek tisztázása' forditott sorrendben kísérlem meg. /665-ben Bodoíai Szabó Gáspár uram néhai édes atyjának, a templomi székéért perlekedik, „holott régenten ült." A tanuk vallatábul kitetszett, hogy „az templom földének az vagy pádimentomának töltése és csínálása alkalmatosságával, s az székeknek ujabb restauratíojakor ott való ülése megbomlott Szabó Gáspár uram atyjának." — Ezután a néhai Borbély Gergelyé volt az a másik szék, melyben míg élt „engcdelcmből esett ott való ülése Szabó Gáspár uram atyjának." /669-ben Dőrí Ferenc perlekedik a fiágon kihalt Szabari família templomi székéért, amelyet a tanács neki 1662-ben adományozott, s most 1669-ben Szabari Zsuzsanna követel vissza férje számára. Dóri Ferenc azért kapta meg annakidején a vitás ülőhelyet, mert a templomba egy kő prédikáló széket készíttetett. A templomi székperek hosszú évtizedes usus-ra engednek következtetni. /655-ben Tibót Zsigmond kis fiának a templomba való eltemetésére kér engedélyt és kötelezi magát ennek ellenében, hogy „a deákok éneklő helyének egy becsületes chorust építtet maga költségivei. Ugyancsak 1655-ben Dóri Lénárdnak és Vizsolyi Szabó Jánosnak jelöltek ki ülöszék helyet „az prédikáló szék mellett való kőláb mellett napkelet felöl, melyért meg is adták a kubulárékat." /647-ben Szűcs János „lelki tanítónktól claríssímus Körösi Mihály uramtól ad mortem sententiaztatott", de cllábalván néhány évig bujdosott s 1650-ben visszatért. Ekkor „négyszer fennállván a feketeszékben és köntösben" bocsánatot nyert. /664-ben Tholnai Borbély Gergely 50 forintot hagy a miskolci templom épületire, 50-et az iskola épületire és ezüst poharat „attam az Ur vacsorájának sákramentomához". /642-ben a tanács adott Varga Mátyásnak egy házhelyet „az templom alatt, melynek délről való szomszédja az templom alatt való part, északról az utcával egyetemben az Szinva, napkeletről az templom gyalog ösvénye". Ez a házhely a mai Erzsébet fürdővel szemben, a Színván tul, a mostani ToronyaÍja-utca elején volt. Tehát kétségtelen, hogy itt is az avasi rcf. templomról van szó. Ugyanebben az 1642. évben Borsod vm. jegyzökönyve (VI. köt. 300 1.) említi egy itteni szilvás eladását „mely kert az Szinva víz mellett ugyan az miskolci Praedícatorsághoz való kertnek mellette, szomszédságában sítuáltatík." /655-ben a Papszer és Tóth-utca lakói a református papi földek és szólók megmunkálása közben, a maguk közül elmaradókat megbírságolták. Ezt a tanács eltiltja. Mikor „az prédikátor szellőjére és malom gátjára hirdetett a tizedes" és valaki kihúzta magát a