Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 7. Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból
1411-ben kelt királyi oklevél. Zsigmond király ugyanis 1411-ben a polgárság kérelmére, az építkezés alkalmával tanúsított áldozatkészségükért megadta nekik, vagyis a polgároknak a szabad papválasztási jogot. Ez a privilégium a templomot az imént (dudám, nem pedig iam dudum) építettnek mondja Miskolc polgárságának mindig féltve őrzött kegyúri joga ebben a privilégiumban van lefektetve. De nemcsak a kegyúri jog gyakorlásának lett szilárd alapja, hanem magának a templom építésének korát is perdöniüleg bizonyítja ez a fontos oklevél. Amikor fenti sorokban az avasi templom építésének korát számos egyéb adatra is támaszkodva, minden eddigi állítással szemben egy szazaddal ujabb időre, az J411 evet közvetlenül megelőző időszakra tettem, mivel a százéves probléma mindenkire megnyugtató elintézését óhajtandónak láttam, e közlemény saito alá bocsátása előtt felkértem Za'l.xr. Menyhért pannonhalmi bencés tanárt, a középkori latin egyházi irodalom kiváló művelőiét, hogy az ó nagy és speciális felkészültségével döntse el a kérdést. Zsigmond Í4ÍÍ. évi kiváltságlevele. Zalán Menyhért főtisztelendő ur az 1411-i oklevelet megvizsgálta es annak vitás részeiről ezeket mondja : A szöveg alapján nem lehet a dudum szónak más értelmet adni, mint nem rég, az imént. Különben az oklevél hangja is elárulja, hogy új alapítású (fundatac) nem újonnan restaurált templomról van szó. Egyúttal lekötelező szívességgel fordította le az oklevél kérdéses (nagyobbik) részét, melyet itt közlünk : 1411. „ . . . sőt beleegyezünk és ezen királyi tekintélyünknél fogva jelen levelünk által megengedjük, hogy amig, amikor és ahányszor a Szent István király tiszteletére az ó lelkük üdvösségének előmozdítása végett, a maguk körében nem régen (imént, minap) megalapított plébániai templomnak plébániája vagy rectorátusa, akármilyen módon, bárhogyan jogszerint megüresednék, ettölfogva mindannyiszor ugyanazon bíró, esküdtek és a többi polgárok és vendégek, továbbá mindkét t. i. a mi uj és régi varosunknak, melyet Miskolcnak hívnak, egész közössége, bármelyik derék és alkalmas papot plébánossá, igazi és törvényes, az ö lelkűknek tiszáilapitása, melyre e dolgozat elkészülte után hívtak {«1 figyelmemet, aiintín támogatja fenti eredményeimet. teleire méltó és az emiitett templom vezetésére méltó cs megfelelő pásztorává, közösen, hasonló akarattal, egyöntetű (egyetértő) beleegyezéssel élére állítani, megválasztani, beigtatni és fenntartani akarnak, a kijelölésnek, választásnak beigtatasnak és a szokásos módon örök időkre való fenntartásnak szabad, biztos és zavartalan jogát és az ö megnevezett templomukhoz való mindennemű hatáskor íogat a mi jelen engedélyünknél fogva és különös kegyünkből élvezzék, ezen levelünk érvényénél és bizonyságánál íogva, melyre azon titkos pecsétünk van nyomva, melyet mi t. í. mint Magyarország királya használunk, etc." Ezen oklevél tanúsága szerint ís most mar az avasi templom építésének korát 1300rói Í400 tájára kell helyeznünk. Az István nádor állítólagos alapítása tehát nem mas, min! semmivel sem bizonyítható, késói, XVIII. szazad végi — XIX. század eleji kitalált hagyomány. Maga a nép különben is semmit sem tud erről a hagyományról, hanem — minden alap nélkül — cseh, illetőleg huszita építménynek tartja a hatalmas méretű templomot, amelyről persze szó sem lehet, hiszen a csehek beszivárgása, (vagyis J440) elótt már évtizedekkel hiteles oklevél említi meg. A kiváltságlevél megújítása. A város közönsége mindig görcsösen ragaszkodott papváíasztasi jogához és később, /525-ban a tanács kérelmére Mária királyné ismét megújította Zsigmond Í41Í-Í kiváltságlevelét/) Es ennek a kir. levélnek később hasznát is vették, mert pl. mikor 1531-ben május 12 előtt Márton miskolci pap meghalt, az üresedésbe jött plébániát Tamás egri püspök Czeglédí Jánosnak akarta odaadni, de a miskolciak mar mást választottak meg s a polgárok akarata ellen sem a püspök, sem Pemfflinger Sebestyén főispán nem tehettek semmit. 7 ) Miskolc város polgársága tehát a reformáció előtt is kegyúri jogokat gyakorolt és maga választotta meg a Szent István templom papját. (A régi Boldogasszony templom már a XV. sz.-ban kápolna rangra sülyedt, amelynek nem volt külön plébánosa. Ez idővel romlásnak indult és a reformációtól kezdve csak mint romról történik róla említés.) c ) L. Miskolc város levéltáriban. Közölte Sxeodrey I1L 493 1. ') Tamás püspök levele 1531. slept. 26-án kelt, közölte Szendrey, III. 179 I.
