Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

ezt az írást a hunok még, Árpád népe már nem hozhatta magával. Mivel pedig a székely rovásírás betűsorában görög és glagolit betű­jegyek is vannak, nem gondolha­tunk másra, mint hogy a bolgár székel törzs hozta magával kelet­ről vagy Bulgáriából a IX. század előtti időben, amikor a bolgár­török elem még nem tért át a ke­resztény vallásra s amikor a cirill írás nem szorította ki a bolgárok­nál az Ázsiából magukkal hozott rovást. A török nyelvű székely törzs tehát még a VII—VIII. szá­zadban vonulhatott be Erdély kü­lönböző tájaira és a Kárpátokon in­nenre, ahol a földet annak ősi ma­gyar lakosságával együtt, a to­vábbi idők folyamán kialakult »szekely nemzet« keretében birto­kolta — a mindenkori uralkodók­nak tartozó hadi szolgálatáért. A rovásírást megőrző székelyek tehát a bolgároknak kereszténység előtti, a románok a kereszténység utáni uralma idején kerültek a Kárpát-medencébe. A székely nyelvjárásokat Erdé­lyi Lajos, Horger Antal és mások igen behatóan tanulmányozták. — Kutatásaik eredménye az, hogy a ••székely nemzet« nyelvjárásilag éppolyan tagozódott, mint a Ki­rály-hágón innen élő magyarság. A beköltöző török nyelvű, rovás­írást használó székely hadi nép te­hát nem mint néptömeg jött be, hanem mint erős, de vékony »ka­tonai alakulata, mely időteltével utánpótlást a beköltözése, illetőleg letelepedése helyén élő őslakosság­ból nyert. Nemzeti önálló szerve­zete és főleg a határszéleken való lakása óvta meg attól, hogy nyelvi beolvadását nem követte nemzeti szervezetének megsemmisülése. miként az a besenyőknél oly korán, a kunoknál lassabban — szinte napjainkig elhúzódva —. de bekö­vetkezett. A XIII. század közepén beköltö­zött kunok szintén hadi nép volt. Mivel beköltözésük alkalmával kun (török) nyelven beszéltek, emia*; történt aztán, hogy ennek az egy­séges »nép«-nek mai utódai nem egységes nyelvjárást használnak, hanem mindegyik kun csoport olyant, mint annak a helynek ősi parasztsága, ahova letelepedtek. Az eltérő kun és székely nyelv­járások a legvilágosabb bizonyíté­kai, hogy mindkét nép idegen (tö­rök) nyelvvel érkezett e hazába. A Moldovában maradt kun hadi nép utódai sem török, sem nem ma­gyar, hanem az ottani parasztság nyelvét, a román nyelvet használ­ják már régóta. Holott — mint leg­jobb ismerőjük, Györffy István mondja — a moldovai bojárokban ugyanaz a kun vér csörgedez, mint a karcagi redemptus jógazdákban. Ezekben pedig volt bőven. Mit mond az ősi magyar vers? A magyar verselés egyik leg­ősibb sajátsága a betűrím (allite­ráció). Azonban van egy nagy bök­kenő : a betürim a finn-ugor nyelv­családnak éppen a magyartól leg­jobban .eltérő finn és észt testvé­reinél van kifejlődve, de megvolt a mindhárommal szomszédos ős­germánoknál is! Egy fiatalon elhalt tudósunk, Király György, 1921-ben egy na­gyon szép, kritikus tanulmányt tett közzé A magyar ősköltészet címen. Ebben felhívta figyelmünket az ősgermán finn-ugor verselésben mutatkozó eme feltűnő hasonló­ságra. Mi egy lépéssel tovább me-

Next

/
Thumbnails
Contents