Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

ezt az írást a hunok még, Árpád népe már nem hozhatta magával. Mivel pedig a székely rovásírás betűsorában görög és glagolit betűjegyek is vannak, nem gondolhatunk másra, mint hogy a bolgár székel törzs hozta magával keletről vagy Bulgáriából a IX. század előtti időben, amikor a bolgártörök elem még nem tért át a keresztény vallásra s amikor a cirill írás nem szorította ki a bolgároknál az Ázsiából magukkal hozott rovást. A török nyelvű székely törzs tehát még a VII—VIII. században vonulhatott be Erdély különböző tájaira és a Kárpátokon innenre, ahol a földet annak ősi magyar lakosságával együtt, a további idők folyamán kialakult »szekely nemzet« keretében birtokolta — a mindenkori uralkodóknak tartozó hadi szolgálatáért. A rovásírást megőrző székelyek tehát a bolgároknak kereszténység előtti, a románok a kereszténység utáni uralma idején kerültek a Kárpát-medencébe. A székely nyelvjárásokat Erdélyi Lajos, Horger Antal és mások igen behatóan tanulmányozták. — Kutatásaik eredménye az, hogy a ••székely nemzet« nyelvjárásilag éppolyan tagozódott, mint a Király-hágón innen élő magyarság. A beköltöző török nyelvű, rovásírást használó székely hadi nép tehát nem mint néptömeg jött be, hanem mint erős, de vékony »katonai alakulata, mely időteltével utánpótlást a beköltözése, illetőleg letelepedése helyén élő őslakosságból nyert. Nemzeti önálló szervezete és főleg a határszéleken való lakása óvta meg attól, hogy nyelvi beolvadását nem követte nemzeti szervezetének megsemmisülése. miként az a besenyőknél oly korán, a kunoknál lassabban — szinte napjainkig elhúzódva —. de bekövetkezett. A XIII. század közepén beköltözött kunok szintén hadi nép volt. Mivel beköltözésük alkalmával kun (török) nyelven beszéltek, emia*; történt aztán, hogy ennek az egységes »nép«-nek mai utódai nem egységes nyelvjárást használnak, hanem mindegyik kun csoport olyant, mint annak a helynek ősi parasztsága, ahova letelepedtek. Az eltérő kun és székely nyelvjárások a legvilágosabb bizonyítékai, hogy mindkét nép idegen (török) nyelvvel érkezett e hazába. A Moldovában maradt kun hadi nép utódai sem török, sem nem magyar, hanem az ottani parasztság nyelvét, a román nyelvet használják már régóta. Holott — mint legjobb ismerőjük, Györffy István mondja — a moldovai bojárokban ugyanaz a kun vér csörgedez, mint a karcagi redemptus jógazdákban. Ezekben pedig volt bőven. Mit mond az ősi magyar vers? A magyar verselés egyik legősibb sajátsága a betűrím (alliteráció). Azonban van egy nagy bökkenő : a betürim a finn-ugor nyelvcsaládnak éppen a magyartól legjobban .eltérő finn és észt testvéreinél van kifejlődve, de megvolt a mindhárommal szomszédos ősgermánoknál is! Egy fiatalon elhalt tudósunk, Király György, 1921-ben egy nagyon szép, kritikus tanulmányt tett közzé A magyar ősköltészet címen. Ebben felhívta figyelmünket az ősgermán finn-ugor verselésben mutatkozó eme feltűnő hasonlóságra. Mi egy lépéssel tovább me-