Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)
Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről
Egrestő Agristeu Élesd Álesd Elvüs Aleus Erdőd Ardéd Erdő-falva Ardeu Erdély Argyeál Erdőszáda Arduszát Erked Arkiud Erősd Ariusd Esküilő Astileu Etétí Atid . Szó belsejében is gyakori az a újabb magyar e helyett, szókezdő h és c ( = k) hangok után. így pl. Herepe = Harapea; Kémer = Camar: Kendő = Candu. Üjkori —os helyett ó-magyar —ís végződés. Az annyira jellegzetes magyar —os melléknév-képző helyett Anonymus korában — us, még régebben —is járta. Pl. Sáros. Sarus és Sáris; Rákos. Rákus és Rákis: Nádas, Nádus és Nádis. Ugyanígy: Balaton. Bolotun. Boiotin. Az igen nagy régiséget eláruló —is, —in végződést mutatják: Magyar név: Román név: Rákos Rakis Argyas Argyis Vargyas Vargyis Sonkolyos Sunkuis Aklos Okolís Aranyos Aranyies Nádas Nádis Hódos Hodisa Bagos Bogis -Mocsáros Moese ris Mocsolya Mocsirla Poklos Paklisa Mutos Mot is Halálos Hálális Cir.tos Acintis Bábony Bábin Bátony Báün Zsombor Zsimbor Malom Maiin Asszunynépe Aszinip Bodoia Budila Maron Marin Domb DimD Ombozíelke Im duz Scmogy(om) Smigy Somkerek Sintyereag Somlyó Simleu (V. ö. XI. század: Simig, XII. század: Sumig. XIII. század: Sumug, mai: Somogy szavainkkal!) A magyar nyelvből a románba átment kölcsönszavak az e—a, —os —is, o—i hangmegfeleléseken kívül sok más régies színt mutatnak. Igen régies az e helyett használt i, mai o helyett használt u. Pl. Füzes = Fizis, Füzegy = Fizig, Sebes = Sebis. Berkes = Berchis, Kékes = Kékis, Ménes = Minis, Gyékényes =Gyikis, Temes — Timis, Örményes = Urmenis, Gyéres = Ghiris, Hegyes = Higyis, Kertes = Kertis stb. Ugyancsak nagy régiséget mutatnak : Kö vi = Cuvin, Örvend = Urivind. Váradja = Oarda, Várca — Oartza. Monyoró = Minereu, Dombó = Dimbau, Bonyha = Bachnea. Bolya = Buia, Bürkös=Barghis, Csapó = Cipau, Sajó = Sieul. Nyúlás = Milas, Nyires = Mires stb. Ha most az erdélyi földrajzi nevek aiapján összegezzük a románok erdélyi bevándorlásáról mondottakat, akkor két fontos megállapításra jutunk. Az egyik ez: A románok Erdély minden részére később költöztek be, mint a bevándorlásuk idején már ott talált magyarok. A másik az: A román nyelvbe a magyar folyónevek mint kölcsönszavak a XII. század előtti időben mentek át. A rovásírás meg a székelyek eredete A székelyek ősi írását szokták így nevezni. Mibenlétéről sok szép tanulmány jelent már meg, de hogy Beiső-Azsiából miképpen jutott Erdélybe, azt egyelőre mély homály borítja. Annyi bizonyos, hogy
