Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Az ongai és a vadnai középső-neolitikus csontvázak

Néhány mérhető jellege a következő: Martin-szám Méret /mm/ 66. 67. 68. 7o. 71/a. 79 72 36 58 38 A mandibula fekvése KEITER /1935/ III. variációja, mivel a corpus szintje alá nyúló angulust mély incisura praeangularis előzi meg. A tuberositas pterigoidea csak az angulus belső oldalára korlátozódik. Az angulus KEITER III. formájához hasonló. SCHULZ /1933/ variációit használva a processus coronoideus VI., az incisura semilunaris IV. típusú. A ramus körvonala occipitalis nézetből 1. forma. A tág, öblös foramen mandibulare széles és mély sulcussal nyílik. A sulcus a collum belső oldalán keresztül a capitulum hátsó articularis felszínére fut. A lungula kicsi, hegyes. A foramen mentale az első tej molaris magasságába esik. A mentum bilaterális, differenciált, kissé masculin jellegűen fejlődött. A protuberantia és a két tuberculum jól elkülönült. A fossa digastrics kialakult, nagy területű, de igen sekély. A belső felszín tagoltsága a m. genioglossus és a m. geniohyoideus fejlettségére utal. Az ongai ós a vadnai leletek helye a Kárpát-Medence újkőkori népesedéstörténetében Ó3 mikroevoluciójában: Leleteink közül a vadnai ak helye a legérdekesebb, és egyben a megbízhatóbban körülhatárolható. Magyarország neolitikus csontvázleletei közül erről mondható el a legnagyobb biztonsággal, hogy autochton mezolit túlélő variáns. Bár régészetileg a korai neolitikum legkésőbbi szakaszára keltezhető, morfológiailag archaikusabb, mint a kora-neolitikus Körös kultúra csontvázleletei, melyeket Magyarországon Vaskút /NEMESKÉRI 1944/, Deszk-Olajkút /LIPTÁK 1975/, Hódmezővásárhely-Kotacpart-Vata tanya, Bodzáspart, Maroslele-Pana /PARKAS 1975/ és a Szajol-Pelsőföldön feltárt un. gracilis komponensek /SZATHMÁRY - sajtó alatt - a/ képviselnek. Ezek ugyanis sokkal jobban beillenék Bedeháza /NECRASOV és CRISTESCU 1965, RUSSDSERBAN-VLASA-GALAMB-MOTIOC 196o/, Anza /NEMESKÉRI és LENGYEL 1977/, Jassa Tepe, Karanovo, Kasanlak /B0EV 1972/, Nea Nikomedeia /

ANGEL 1973/ leletei által vázolható déli eredetű és északi irányba terjeszkedő kora-neolitikus formakörbe, mintsem a magyarországi AVK népességeinek körében is jelentkező és a vadnaihoz hasonló robusztusabb, morfológiailag