Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

SZAKÁLL SÁNDOR-TAKÁCS JÓZSKP-WEISZBURG TAMÁS: A legyesbényei régi zsidó-temető melletti kőbánya ásványai

Az alunit szektozónássága jelen ismereteink szerint új megfigyelést erre vonatkozó irodalmi adatokkal eddig nem találkoztunk. Az alunit, Na-mentessége alapján hasonlít a Mád-Boraboly-i alunithoz. Ez utóbbinál a Ha-ment

esseget DOBOSI /1978/ terresztikus képződési bélyegnek tekintette, szembeállítva az előfordulást a vízi környezetben áthalmozást szenvedett Botkő-i nátroalunittal. Az általunk vizsgált kőfejtőben a Na hiánya és a kvarcit limnokvarcit volta egy, a későbbiekben feloldandó ellentmondást rejt. Az otavit megjelenése több szempontból is érdekes. Az ásvány rendkívül ritka. Eredeti lelőhelye Tsumeb, az Otavi bányamező, ahol a rézérctelep oxidációs zónájában jelentkezett 0,4-0,5 mm átmérőjű romboéde2 rekből álló néhány cm -es kéregként. Kisérő ásványai: azurit, malachit, aurichalkit, cerusszit, piromorfit, linarit, smithsonit, olivenit és greenockit /SCHNEIDER 1906/. Röntgenpordiffrakciós adatok alapján NAGY /1964/ Mátraszentimrén, az oxidációs zónában is azonosította az ásványt. A kalcitszerkezetű /

RAMDOHR és STRUNZ 1941/ CdCO^ más előfordulását eddig nem ismertük. A Zn és a Cd viselkedésében több szokatlan mozzanatot találunk. Az egymáshoz közeli, de egymástól elzárt üregek egyikében megjelenik az otavit, a Zn pedig az általunk használt spektroszkópiai módszerek kimutatási határát sem éri el, míg a másik üregben a helyzet fordított, a Zn mellől hiányzik a Cd. Ennél jelentősebb anomáliát jelez a Zn és a Cd mennyiségének aránya. A jóval ritkább Cd nem játszik mennyiségileg alárendelt szerepet a cinkkel szemben. A Zn és a Cd együttes megjelenéséről az oxidációs zónában JOHAN /1962/ számol be egy, a vietnámi Thang Ngyen megyei Mo Ba lelőhelyről származó ásvány kapcsán. Ennek kémiai összetétele: 87 % CdCO^ és 13 % ZnCO^. Röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok alapján az ásvány tökéletes /Cd, Zn/CQ^ elegynek bizonyult. Eme nagy Cd tartalmú fázis környezetében azonban térfogatilag sokkal jelentősebb menynyiségű Zn foglalt helyet, annak megfelelően, hogy a Cd forrása a primer szfalerit volt /0,51 % Cd tartalommal/. Esetünkben nincs sok cink, és nem tudjuk megmagyarázni a két elem mennyiségében mutatkozó arányeltolódást . A bonyolult szerkezetű mangános kéreg megjelenése hazai viszonyok közt sem ritka. Különböző lelőhelyekről származó hidrotermális tevékenység vagy felszini mállás eredményeként kialakult számos mangános kéreg, mangán-dendrit mutat hasonló szerkezetet. Ezek a minták a különböző /o(»ß>y, stb/ MnO^ szerkezeti változatok olyan együtteséből épülnek fel,