Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

SZAKÁLL SÁNDOR-TAKÁCS JÓZSKP-WEISZBURG TAMÁS: A legyesbényei régi zsidó-temető melletti kőbánya ásványai

ahol az egyes módosulatokat csak néhány elemi cella képviseli, és a különböző "elemi cellák" szabálytalan keveréket alkotnak. Ez okozza a jelentős mértékű folytonos szórást. Ezek a "keverékek" természetesen nem felelnek meg a klasszikus ásvány fogalomnak, leírásuk csak a /reális/ szerkezet pontos megadásával oldható meg. Â mangános kéregben a "szennyező" elemek, esetünkben a Zn és az Pb kristálykémiai szerepe nem tisztázott. Bár GIOVANOLI és SÏAHLI /197o/ átmeneti fémek hozzáadásával különböző, diffrakciós tulajdonságaikban az előző mintákkal egyező Mn-O-OH vegyületeket állítottak elő, a fémek szerepére közvetlen bizonyítékot szolgáltatni nem tudtak. Mindenképpen figyelmet érdemel azonban az a tény, hogy jelen vizsgálatunknál, a többi hazai bekérgezésnél, valamint a mélytengeri "todorokit érceknél" kötődik a mangán-oxidokhoz átmeneti fém. A lublinit képződésének okai máig sem tisztázottak. Ez a kalcitváltozat a fő alkotója a nedves állapotban pészerű, kiszáradva porló kérget alkotó jellegzetes barlangi képződménynek, a hegyitejnek. Ennek megfelelően a barlangi ásványokkal foglalkozó irodalom tárgyalja részletesebben előfordulásait. A legyesbényei megjelenése eltér a barlangiaktól, mert itt a lelőhely közvetlen környékén nem található karbonátos kőzet, a CaCO^ csak a talajból válhatott ki. A talajban lejátszódó folyamatok bonyolultságát ismerve nem tudjuk egyértelmű, bizonyítható okát adni a kalcit anomális növekedésének. Befejezésül megállapítható, hogy a szulfátos-karbonátos hidrotermák által a mélyből felszínre szállított elemegyüttes polimetallikus ércesedésre jellemző. A vizsgált ásványparagenezis ércteleptani szempontból érdekes, de nem egyedülálló színfoltja a terület földtanának. A tágabb környezetben /Rátka, Abaújszántó/ jellegükben hasonló érces nyomok ismertek. Ugyanakkor más feláramlási centrumokban /Mád-Bomboly/ hasonló körülmények között képződött alunitos ásványegyüttesben a már említett fémek csak elenyésző mértékben jelentkeznek /DOBOSI 1978/. Ezért az érces nyomok mélységi összefüggéseinek, ércteleptani jelentőségének tisztázása további vizsgálatokat igényel.