Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

KISS OTTÓ-SZABÓ BÉLA: A Bükk-hegységi Kós-völgyi csermely Trichoptera lárváinak kvantitatív vizsgálata

A modern ökológiai kutatásokban egyre jelentősebb szerep jut a produkciósbiológiai vizsgálatoknak és a trofikus szintek közötti ener­giaátvitel tanulmányozásának. Időszerű törekvés a patakvizek bentoszá­nak kvantitatív vizsgálata. Közismertek MACÁN, ALBRECHT, KAHLER és RIE­DEL gyűjtési eszközei és módszerei, melyek nem hatolnak eléggé mélyen a szubsztrátumba, így egyéb hiányosságokon túl, lehet hogy nem gyűjtik be teljesen a hyporheal nagy részét. Az 197o-es évek közepén terjednek el az emergencia vizsgálatok /ILLIES, 1972/. A szakirodalomban mindmáig nem találhatunk kifogástalanul használható egzakt metodikát, a valameny nyi ismert módszer meghatározott hibaszázalékkal dolgozik. így elsősor­ban arra törekedtünk, hogy egy általánosan alkalmazott módszer alapján, annak következetes alkalmazásával, lényegében mindig hasonló hibaszáza­lókkal értékeljük az eredményeket. Nyilvánvaló, hogy csak általános következtetéseket lehet levonni a begyűjtött állatok számából, sőt széleskörű általánosítások is ered­ménytelenek, ha nem adjuk meg a lárvák morfológiáját, a gyűjtés időpont ját, a módszert. A havonkénti, kéthavonkénti mintavételek eredménye tük rözi az évszakonkénti mennyiségi és minőségi változásokat. A K, mintavételi helyen karakterfaj a Potamophylax latipennis, a 2 2 Silo nigricomis /36 db/m , 12 db/m /. Közepes előfordulást mutat a Si­2 2 lo pallipes /3 db/m /, a Halesus digitatus /2 db/m /. Igen ritka a Cru­noecia irrorata forráslakó faj, továbbá a Plectrocnemia conspersa, a 2 Sericostoma personatum /1-2 db/ra / /11. ábra/. A K mintavételi helyen domináns faj az Agapetus fuscipes, a Pota­2 2 raophylax latipennis /18 db/m , 17 db/m /. Közepes előfordulást mutat a 2 2 Silo pallipes /7 db/m /, a Sericostoma personatum /3 db/m /. Kis egyed­számot mutat a Crunoecia irrorata, Halesus digitatus, Plectrocnemia 2 conspersa /1-2 db/m , 12. ábra/. A K_ mintavételi helyen a leggyakoribb a Potamophylax latipennis, 2 az Agapetus fuscipes /13 db/ra /, közepes előfordulást mutat a Halesus 2 2 digitatus /5 db/m /, a Halesus tesselatus /3 db/m /. Kis egyedszámot mu tat a Crunoecia irrorata, a Silo pallipes, a Silo nigricomis /1-2 db/m 13. ábra/. K mintavételi helyen az Agapetus fuscipes /22 db/m /, a Silo nig­ricornis /2o db/m / a leggyakoribb. Közepes elterjedést a Halesus digi­2 2 ' tatus /8 db/m /, a Silo pallipes /5 db/m / mutat. Kis egyedszámban ta­lakhatjuk a Limnephilus griseus /2 db/m / lárváit /14. ábra/. 2 A Kç. mintavételi helyen tömeges az Agapetus fuscipes /23 db/m /,

Next

/
Thumbnails
Contents