Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

KISS OTTÓ-SZABÓ BÉLA: A Bükk-hegységi Kós-völgyi csermely Trichoptera lárváinak kvantitatív vizsgálata

Közepes előfordulást mutat a Potamophylax latipennis, a Halesus tesse2 latus, a Silo nigricomis, a Halesus digitatus /5-6 db/m /, kis egyedszámban található a Silo pallipes, a Plectrocnemia conspersa /1-2 db/ 2 m , 15. ábra/. A IL- mintavételi helyen domináns faj a Potamophylax latipennis 2 2 /8-lo db/m /, a Silo pallipes, a Silo nigricomis /15-2o db/m . Köze2 pes előfordulást mutat a Halesus digitatus /3-5 db/m /, kis egyedszá2 mot az Agapetus fuscipes, a Hydropsyche angustipennis /1-2 db/m , 16. ábra/. Következtetések ; A Kós-völgy Trichoptera lárváit hat mintavételi helyen vizsgáltuk. Jellemeztük a mintavételi helyeket ökológiai szempontból. Megállapítható volt, hogy a forrás és a csermely vize nem fagy be, így az egyes Trichoptera lárvák télen is aktiv életet élnek /Agapetus sp., Potamophylax sp. stb./. Megadtuk a Kós-völgyi csermely szubsztrátmozaik típusait: 1. nagyobb kövek, 2. kisebb kövek, kavics, 3. homok, 4. iszap, 5. detritusz. A kőzet agyagpala és törmeléke. Táblázatba foglaltuk a Trichoptera lárvák zonális megoszlását. Az Agapetus fuscipes és a Potamophylax latipennis fajok lárvái a kisebb nagyobb kövek felületén, az agyagpala kőzeten a forrásrégiótól a csermely egész hosszában megtalálhatók. Az Agapetus fuscipes lárvák előfordulását eddig a magyar szakirodalom mészkőterületről említi /OLÁH, 1965/, a Kós-völgyi előfordulás is bizonyítéka a "mosaic pattern" elv érvényesülésének. A nyári időszak tevékeny lárvái a Silo nigricomis, mely a Silo pallipes fajjal együtt való előfordulását ugyanazon patakszakaszokban a magyar szakirodalom nem említi /SÁTORI gyűjtötte a Silo nigricomis fajt a Bükk hegységben/. Tipikus a forráslakó Crunoecia irrorata jelenléte, amely szinte valamennyi eddig vizsgált eucrenon régióból ismert /Szalajka-patakrendszer, Disznóskút- forráscsermely, Sebezvíz-patak /KISS, 1977/. A Halesus tesselatus fajt eddig csak UJH2LYI és KISS említi a szakirodalomban. A kvantitatív vizsgálatok eredménye a következő domináns fajok: Po2 2 tamophylax latipennis, Silo nigricomis /48 db/m , 2o db/ra /, továbbá az 2 Agapetus fuscipes /22 db/m /. Ritka a Crunoecia irrorata, a Hydropsyche o angustipennis és a Sericostoma personatum /1-2 db/m /. A gyűjtött 12 faj a következő: Agapetus fuscipes /CURTIS/, Hydropsyche angustipennis /CURTIS/, Plectrocnemia conspersa /CURTIS/, Limnep-