Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)
VÖRÖS ISTVÁN: A Szerencs-Taktaföldvári későneolit telep állatcsontleletei
Kecske - jobboldali szarvcsap /csúcsa sérült/ os frontale sin. a szarvcsappal /csúcsa sérült/, metacarpus sin. Sertés - maxilla dext. /infantilis/, corpus mandibulae sin. / neonatus/ , metacarpals 17. dext. /infantilis/. Őstulok - 2 epistropheus cranialls db, scapula dext. distalis db. Gimszarvas - 2 baloldali agancsszár db, aganoságvég db, corpus mandibulae sin., 3 vertebra thoracalis db, radius sin. proximalis db. Őz - corpus mandibulae sin. et dext. Vaddisznó - corpus, mandibulae dext., atlas cranialls db, vertebre lumbalis, humerus sin. distalis diaphysis db. Harcsa - 3 csigolya. Az osteologiai anyag mérését Duerst-féle módszerrel végeztem. Az osteometriai adatokat a 4. táblázat tartalmazza. Háziállatok Szarvasmarha : A telep szarvasmarha-állományát a nagytestméretű primigenius típusú /Bos taurus "primigenius"/ egyedek alkották. A mérhető csontok osteometriai adatai, valamint a csonttöredékek skulpturája alapján valószínűsíthető, hogy az előkerült szarvasmarhacsontok 8o-85 %-a nőstény egyedeké volt. A feltárt teleprészen 4 töredékes szarvasmarha koponya került elő. A II-III.sz.2.gödréből előkerült nőstény töredékes koponya frontaléján a két szarvcsap basalis 1/3-a is megvan. A szarvcsapok csúcsi részét letörték. A koponyán a fejéi széles, enyhén domború. A Collum corni rövid. A szarvcsap előre-f elfelé hajlik, fala vastag. A fossa temporalis széles, homorú. A szarvasmarha-csontok Kretzoi-módszerrel /KRETZOI 1968/ történő testrégiók szerinti felosztása /3.táblázat/ jól mutatja, hogy az osteologiai anyag megoszlása heterogén. A táplálkozás szempontjából differenciáltan hasznosítható testrégiók osteologiai reprezentációja különböző. A legtöbb csont /43 %/ a törzsrégióból /B/ került elő. Ezt követték a "husosvégtag" /C/ a fejtájék /A/, a "szárazvégtag" /D/ régió csontjai, illetve az ujjpercek /E/. A törzsrégió /B/ csontok dominanciája egyértelműen bizonyítja a szarvasmarhák helyi leölését és előzetes feldarabolását. A telepen, pnntosabban a feltárt teleprész vagy annak közvetlen közelében leölt és feldarabolt szarvasmarhák csontmaradványai kerültek elő Szajol-Pelsőföld koraneolitikus telepen /VÖRÖS sajtó alatt I./ és Szaván a korabronzkori telepen is /VÖRÖS sajtó alatt II./.
