Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Blaskó János festőművész, tanszókvezető főiskolai tanár. Tanárképző Főiskola, Eger

Az egyes rajzi foglalkozások elején történő számonkérés következetessége fegyelmező, az anyag elemző feltárása élmény erejű hatásával szemléletformáié tud lenni. Ez a csoport előtti korrektura, az összehasonlítással végzett tanári véleménynyilvánítás Ízlésformáló erejü

« amelyről az idők folyamán meggyőződtünk. Az ilyenkor is megmutatkozó tanári igény pedig mércéjét mutatja a hallgatók iránt támasztott követelményeknek. Elvünk a jó képességű hallgatók külön támogatása mellett a mindenkori hallgatói csoport egységesen jó szintre emelése /erre is egy fényképes tabló utal/. Célkitűzésünk annak a rendkivül nehéz feladatnak megoldását feltételezi, amit az egyes hallgatók személyiségének megismerése, egyéni képességük figyelembevétele melletti kibontakoztatása képez. A tanár részéről ez nem kevesebb feladatot jelent, mint egy nemes arány megvalósitását, amelyben a személyes gyakorlat, rutin, stilus és a hallgatói készség-képesség viszonya vesz részt. Az egyéni stilus rákényszeritésének egyszerű módszerénél lényegesen nehezebb a háttérben maradó tanár pregnáns szempontokkal, gondos ellenőrzéssel, türelmes és mértéktartó bemutatással, az egyéntől is erőfeszítést kivánó s igy megharcolt eredményekhez vezető metódusa. Pedig ezt a nehezebb utat kell járnunk és járjuk is, mert ebben a tanári tevékenység "sine qua non"ja van jelen: az önkibontakoztatás átéltté tett élménye! Ez egyike azoknak