Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Kedves Ferenc Művelődési Minisztérium osztályvezetője köszöntője - Soltra Elemér festőművész, tanszékvezető főiskolai tanár megnyitója

végtermékeiben. Ezeknek nemtörődöm kezelésében, csomagolásában, tárolásában, a szállítások közbeni károsodásokban és az ilyen "kiszólásokban": "használni azért igy is lehet!". De meglátszik a tervezőmunkában, a városfejlesztések terveiben, a zsúfoltság megtürésében, ami neurotikussá teszi életünket, a már-már reményt vesztett várakozások végén végre megkapott és drága lakások, használati eszközök rossz és unesztétikus kivitelezésével kiváltott stresszhelyzetekben. A japáni termékek legendásak. Ott a nagy gazdasági válságra ugy válaszolt az állami vezetés, hogy duplájára emelte az iskolákban a rajzérák számát. Nem biztos, hogy ez önmagában érte el a kedvező eredményt, de az biztos, hogy nagymértékben befoly' solta azt, hogy kinevelkedhetett olyan generációk sora, akiknek egyedei és kollektivái képesek lettek a magas szintű termelésre. De még szakmánkon belül is elmarasztalás éri szóban is és Írásban is - a tanárképző főiskolákon folyó tanárképzés szinvonalat. Van aki a művészképzéssel szoros kapcsolatban látja egyedül helyesnek a rajztan§.rképzést és a mi képzési munkánkat dilettánsképzőnek tartja. Talán segithetünk e nézet felülvizsgálásához azzal, hogy figyelmeztetünk: a vizuális nevelés tanárainak képzése többféleképpen képzelhető el és valósitható meg. A művészképzéssel összekapcsoltnak nagy hagyománya van. Magunk is többségünkben - ezt a képzési rendszert jártuk végig. Tiszteljük is. Ám a tanárképzésnek is, akár ok