Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)
A vizuális nevelés műhelyei II. - Kedves Ferenc Művelődési Minisztérium osztályvezetője köszöntője - Soltra Elemér festőművész, tanszékvezető főiskolai tanár megnyitója
5. esztétikai nevelés, 6. testi, szomatikus nevelés, 7. technikai nevelés. Az esztétikai nevelés körébe az irodalmi, zenei és a vizuális nevelés sorolható. Ily módon látható, hogy a vizuális nevelés fontos része a jövendő magyar közoktatásnak. A műveltségi körök és a nevelési' cékitűzések megfogalmazásánál elsőrendű szempontként szerepel a folyamatos egymásra épités elve. Az oktatási feladatokat szinte az óvodás kortól az érettségi időpontjáig egyetlen ivben elképzelve vázolta fel a bizottság.. Ez megfelel annak a közismert ténynek is, hogy a vizuális nevelés valójában már a bölcsődés korban kezdődik. Az óvodás korban az esztétikai érzék továbbfejlesztése mellett a gyermek aktiv cselekvése is megkezdődik. Az általános iskolás korban már sok gyermeknél fejlett rajzi kifejezőkészség jelentkezik, amit a nevelőnek lehetőleg töretlenül kell továbbfejleszteni. A felső tagozatban és a középiskolában ezt a folyamatot tovább kell segiteni. Ezért célszerű az esztétikai nevelés teljes rendszerét egységesen átgondolt logikai rendbe rakva felépiteni. Ezért is fontos a különböző szintű pedagógusképzéssel foglalkozó intézmények nevelési terveit, tanterveit összehangolni. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Képtára rendkívül fontos szerepet vállalt azáltal, hogy elkezdte a vizuális nevelés műhelyeinek a bemutatását kiállitások szervezésével, rendezésével. Mint
