Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkanizmusa 55 szerint a láva közvetlenül az üledék környezetében lehetett. A szürke bazaltos sorozatra vörös, kissé réteges, salakos lapillitufa és tufabreccsa települ a bánya déli részén, mely a vulkáni működés záró fázisát jelzi (Stromboli-típusú salakkúpok) (Martin & Németh 2004). Neogén üledékekbe nyomult vulkánok (szill/dájk komplexum) A Keszthelyi-hegyseg E-i részén felszínre bukkanó pliocén vulkáni kőzetek egyedi csoportot alkotnak a BBVT-n belül (3. ábra 30—40.). Az itt megjelenő bazalthegyek (az uzsai Láz-hegy és a Tátika csúcsa kivételével) sekély, felszín alatti szill/dájk komplexum részei, melyek a vulkanizmus utáni erózió következtében kerültek a felszínre. A vulkáni hegyek általában ÉNy-DK-i irányban húzódnak (Szebike-Fertős és Kovácsi-hegy egy része). A Sarvaly-Tátika bazaltvonulat és a Kovácsi-hegy kisebb bazaltdombjai viszont EK-DNy-i irányt jeleznek. A kőzetek közvetlenül a neogén sziliciklasztos agyagokba/-ra, homokokba/-ra és homokkövekbe/ -re települnek (Martin & Németh 2004) (13. ábra). Németh & Martin (2007) vizsgálatai szerint a Sarvaly- Tátika bazaltvonulat több szakaszban jött létre, amit a koradatok és a bazalt települési magassága is bizonyít. Legelőször Sümegprága telérkomplexuma (250 m-es szint) nyomult a neogén üledékes kőzetekbe, amit a Bazsi-Tátika (300 m-es szint) bazaltja követett. Az utolsó benyomulás a Tátika 350 m magas szintjét hozta létre. Ezt követően freatomagmás vulkanizmushoz kapcsolódó piroklasztikumok hatoltak keresztül a bazaltos platformon, melybe kis bazalttelérek nyomultak be. 13. ábra. Bazaltba ágyazott üledékes zárvány (világosszürke). Prága-hegy, Bazsi. Fotó: Szerző Figure 13. Sedimentary xenolith (light grey) in basalt. Prága Hill, Bazsi. Photo by Author Fertős-hegy A Fertős-hegy (Kő-orra 399 m — 3. ábra 30.) egy ÉNy— DK-i irányú, 2900 m hosszú, 350 m széles bazaltgerinc, mely egy teleptelér (szili) maradványa (Jámbor et al. 1981). Aljzatát neogén üledékes kőzetek (homok, homokos agyag és Ny-i részén mészkő) építik fel. A bazalt fekete színű és oszlopos elválású (Jugovics 1951b). Szebike A Szebike (348 m — 3. ábra 31.) egy 2500 m hosszú, 1300 m széles bazalthegy a Láz-hegytől ENy-ra. Aljzatát neogén üledékes kőzetek (homok és homokos agyag) alkotják, amelyre bazalt települ. A bazalt oszlopos (átmérője 20-30 cm) és lemezes (5-30 cm) elválású, fekükőzetekkel való érintkezése mentén néhány cm-en barna, bontott, töredezett (Klespitz 1986). A hegy egy teleptelér (szili) maradványa (Jámbor et al. 1981). Sarvaly-hegy A Sarvaly-hegy (292 m — 3. ábra 32.) egy körülbelül 5 km hosszú, EK-DNy-i irányú bazaltgerinc (Tátika-Sarvaly bazaltvonulat) legészakibb része. A hegyen a bazalt 220-260 m tengerszint feletti magasság között figyelhető meg. A bazaltláva a neogén üledékes kőzetekbe nyomult (szill/dájk komplexum). A láva és üledék érintkezése nyomán kontaktzónák (<1 m) alakultak ki, melyek mindig éles peremmel rendelkeznek és szabálytalan lefutásúak. Itt a bazalt lemezes és rozettaszerű elválású. E zónák mentén gyakoriak a peperitek, melyek legfeljebb deciméteres nagyságúak. Számos esetben a vastag sziliekből szabálytalan alakú, deciméter-méter vastagságú telérek ágaznak ki, melyek szintén kontaktperemmel rendelkeznek (Martin & Németh 2004). A hegy bazaltjának 40Ar-39Ar kora a korábbi K-Ar módszerrel meghatározott értékekhez (3,52-3,02 millió év, Balogh et al. 1982, 1986) képest kicsit idősebbnek adódott (4,15 millió év, Wijbrans et al. 2007). Bazsi-Tátika bazaltvonulat A Sarvaly-hegy folytatásában Sümegprágától DNy-ra, a Bazsi melletti 354 m magas Prága-hegy (3. ábra 33.) bányájában is megjelenik a szill/dájk komplexum 300 m tengerszint feletti magasságban. Vitális (1911) figyelte meg először, hogy a bazaltok jelentős nagyságú homoktesteket emeltek fel. A bányában megjelenő sziliek sokkal szabálytalanabb lefutásúak. Peremeik hő hatására átalakultak egy dm-m széles zónában, melyek mentén néhol gömbölyű peperitek jelennek meg. A bánya tetején az üledékekbe kis ujjszerű lávatestek nyomultak be, amik szabálytalan vulkanoklasztos egységben érnek véget. A K-Ar koradatok (3,79 és 3,39 millió év) szerint a bazaltok benyomulása több szakaszban történhetett (Balogh et al. 1982,1986). Számos, a vulkáni anyagba ágyazott üledéket is megfigyelhetünk a bányafalakon, amelyek részben a fedőből, részben a
