Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
50 KÓNYA P.: gyakoriak a lherzolit-xenolitok (Martin & Németh 2004). 40Ar-39Ar kora 3,30-3,00 millió év közötti (Wijbrans et al. 2007). Bondoró A Bondoró (380 m — 3. ábra 10.) aljzatában az Agár-tetőhöz hasonlóan szintén megtalálhatók a vékony, neogén képződmények. A piroklasztit-összlet legalább 40 m vastag, mely lapillitufa és tufarétegek váltakozásából áll. A rétegek mészkő és dolomit kőzetdarabokat, olivin-, spinell-, piroxén-xenolitokat és xenokristályokat, valamint több dm átmérőjű orsóbombákat tartalmaznak (6. ábra). A kialakult maarkrátert ezt követően bazaltos láva töltötte ki. A bazalt szürke színű, pados elválású, a tufával határos része hólyagos. A hegy Ny-i részén található kis kráter (ÉÉNy-DDK-i irányban 900 m hosszú és 80 m magas) vörös salakos lávafragmentumokból áll, ami egy erodált salakkúp maradványa (JuGOVics 1954, Martin & Németh 2004, Csillag et al. 2008). A legújabb kutatások szerint (Keresztúri et al. 2010) a Bondoró egy komplex, többszöri kitörési ciklusokkal jellemezhető vulkán maradványa. Az első ciklusban keletkezett a piroklasztitgyűrű, amit lávató töltött ki. Ezt követően egy jelentős lepusztulási periódus következett (2. fázis), amelyet kb. 30 m vastag, áthalmozott bazalttörmelék jelez. A harmadikban ismét lávafolyások ömlöttek a felszínre, amelyre a záró fázisban salakkúp települt. A K-Ar kormeghatározások szerint a Bondoró idősebb kitöréseinek bazaltja 3,8 millió éves, míg a felső szintek bazaltja a legfiatalabb a BBVT-n (2,3 millió év) (Balogh & Pécskay 2001, Keresztúri et al. 2010). Fekete-hegy AFekete-hegy (369m — 3. ábra 11.és 12. )alegnagyobbkiterjedésű(15km2) bazalthegy aBBVT-n. A hegyen legalább három vulkáni kürtő azonosítható (Martin et al. 2002). A piroklasztitok fölé akár 50 m vastag lávafolyások is települhetnek. Nagyon gyakoriak a vulkáni törmelékes kőzetekben megjelenő peridotit- és piroxenit-xenolitok, ill. megakristályok (Martin & Németh 2004). A hegy különböző piroklasztit kőzetei, a nagy bazaltbombák, lherzolit-zárványok (pl. Füzes-tó környéke), valamint a nagy (deciméteres), lapított és kissé deformált, konszolidálatlan üledékek együttesen kürtő közeli fáciest jeleznek. A nagy mennyiségű litikus fragmentumok elsősorban a közvetlen fekü fluviolakusztrikus, felső-miocén (pannóniai) nedves üledékes rétegekből származnak. A vulkáni törmelékes rétegsorban hullott és torlóárak által átülepített üledékek váltakoznak egymással (Tihany-típusú maar vulkán) (Budai & Csillag 1999, Martin & Németh 2004). A maar/tufa gyűrűben az aktivitás végső fázisában az effuzív erupció lávafolyásokat és lávatavakat eredményezett, amik kitöltötték és befedték a piroklasztitokat. Az erupció stílusában bekövetkezett váltás feltehetően a vízutánpótlás megszűnését tükrözi (Budai & Csillag 1999). A hegy déli oldalán az egykori lávafolyások kőbe dermedt mozgása látható (Vaskapu-árok), ahol a lávafolyás nekitorlódott az azóta lepusztult tufagyűrű belső falának (Csillag 2004). A működés záró fázisában Stromboli-típusú salakkúp keletkezett (Boncsos-tető, 448 m). A tető északi lejtőjén feltárt salakvulkáni rétegek települési helyzete és jellege kráterbelseji fáciesre utal. A mai Boncsos-tető ennek az egykori salakkúpnak csak a déli részét alkotta, az egykori vulkáni kúp északi fele teljesen lepusztult (Csillag 2003). A lávafolyások többszöri ismétlődését támasztják alá a hegyen mélyült Kapolcs Kpt-1 fúrásban található bazaltok KAr kora. Eszerint a mélyebb szintek bazaltjainak kora 4,62, míg a felső részén 3,82 millió év. A vulkanizmus kb. 3 millió évvel ezelőtt zárult, amit a hegy déli részén mért koradat (2,92 millió év) bizonyít (Balogh et al. 1986). Fenyves-hegy A kettős csúcsú hegy (357 m — 3. ábra 13.) Balatoncsicsótól E-ra található. A bazaltláva anisusi rétegekre települ. A vulkáni kőzet középszürke színű, tömött szövetű, gömbhéjas elválású, olivin- és amfibol-megakristályokat tartalmaz (Jugovics 1954). A két csúcs egy-egy vulkáni kürtő maradványa (Németh & Martin 1999b). Halom-hegy (Mencshely) A Mencshelytől D-re 2 km-re található kúp (399 m — 3. ábra 14.) K-i és DK-i lejtőjén a bazalt a Nagyvázsonyi Mészkőre települ kb. 290 és 340 m tszf. magasságban. Ebből a bazalttakaróból egy 500-600 m hosszú, 150 m széles lávanyelv nyúlik le déli irányba kb. 260 m-ig, amely egy, a pannóniai üledékekbe bevágódott völgyet kitöltő lávafolyás. A kb. 340 m magasságban található vörösagyag felett 10 m-rel jelenik meg a Halom-hegy egyetlen tufafeltárása, amely már a következő kitörési fázis kezdetét jelzi. Az utolsó fázis hozta létre a Halom-hegy mai csúcsát, ahonnan a láva K-i irányba folyt ki (Budai 6. ábra. Orsóbombák a Bondoró-hegy Stromboli-típusú salakkúpjáról. Képszélesség 35 cm. Fotó: Szerző Figure 6. Spindle bombsfrom the Sromboli-type scoria cone of Bondoró Hill. Width of the picture 35 cm. Photo by Author
