Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkanizmusa 49 Általában a krátertó partvonala körül, a törések mentén törhettek fel. A hévforrások üledékei ellenállóbbak a bazalttufánál, így a félsziget legmagasabb részei azok maradtak, amelyeket sapkaként borít a forrásmészkő: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, de ilyen képződményre épült a Tihanyi Bencés Apátság épülete is (Németh & Martin 1999b). A K-Ar kormeghatározások szerint a legalsó freatomagmás egység kora 7,92-7,35 millió év, míg a középső bazaltsalakos sorozat kora 6,24-5,92 millió év (Balogh & Németh 2005). A legújabb 40Ar-39Ar koradatok szerint a tihanyi vulkanizmus 7,96 millió évvel ezelőtt kezdődött, vagyis a TMVK a BBVT legidősebb vulkánja (Wijbrans et al. 2007). Kő-hegy (Barnag) A hegy (366 m — 3. ábra 2.) aljzatát felső-triász mészkő alkotja, melyre szürke, réteges-pados, gömbhéjas elválású bazalt települ. A bazaltban gyakoriak a több mm-es amfibolkristályok. Valószínűleg egy vulkáni csatorna maradványa (Jugovics 1954, Németh & Martin 1999b). K-Ar kora 6,00 millió év (Balogh et al. 1986). A Kő-hegytől Ny-ra 200 m-re található 2-3 m magas domb bazaltja fekete, vörösbarna, porózus és nagy mennyiségű amfiboltöredékeket, valamint lherzolit-zárványokat tartalmaz. A domb bazaltja a Veszprémi Márgára települ (Budai & Csillag 1998), K-Ar kora 6,29 millió év (Balogh & Ravasz-Baranyai 1979). Kab-hegy A Kab-hegy (599 m — 3. ábra 3.) lávatakarója folyamatosan ismétlődő vulkáni aktivitás során jött létre (Vitális 1934). A bazaltláva feküképződményei elsősorban eocén és triász karbonátos képződmények, csupán a Ny-i és a D-i peremén jelennek meg vékony felső-pannóniai rétegek (Korpás 1983). A lávatestek között vörös talaj szinteket figyeltek meg (Bubics 1971, Vörös 1966). A talajszinteket befedő lávafolyások a korábbi kiömlésekhez képest eltérő szöveti jellegzetességűek (Jugovics 1971b, Korpás 1983). A vulkanizmust Stromboli-típusú salakkúpok, majd Hawaii-típusú lávafröccskúpok képződése zárta (átlagosan 10-20 m vastagságban) (Vörös 1966). A hegy nagy tengerszint feletti magasságú fekvése miatt nagyon kicsi lehetett a magma/víz kölcsönhatás az erupció során, azért nem volt a területen robbanásos vulkanizmus (Németh & Martin 1999a). Mauritz (1948) szerint a hegy bazaltja savanyúbb, mint a balatoni bazaltok átlaga. A legalsó bazaltfolyás K-Ar kora 5,01 millió év, míg a fedőjében található bazaltok kora 4,79^4,65 millió év közöttiek (Balogh et al. 1986). Tálodi-erdő A Tálodi-erdő (Som-hegy 312 m — 3. ábra 4.) egy elliptikus, sík tetejű hegy, mely É-D-i irányban 3 km hosszú és kb. 100 méterre emelkedik ki a környezetéből a Kab-hegy déli részén. A 8-10 méter vastag takaró a Kab-hegy egyik távolra eljutott lávafolyásaként értelmezhető (Martin & Németh 2004). K-Ar kora 5,06 millió év (Balogh et al. 1986). Öcs-Pula közötti bazalthegyek A Kab-hegy déli előterében több kisebb bazaltkúp található (3. ábra 5.), melyek valószínűleg diatréma-maradványok. Részletes vulkanológiai vizsgálatuk még nem történt meg. Aljzatukat felső-triász képződmények alkotják, amelyre közvetlenül sötétszürke vagy fekete, tömött, oszlopos bazalt települ (Martin & Németh 2004). Ollak-hegy A 350-360 m magas bazaltgerinc egykori kúp lepusztult maradványa (3. ábra 6.). Aljzatát északon a triász Fődolomit, délen pannóniai rétegek alkotják. A hegyen a vulkáni működés törmelékszórással indult, amit lávaömlés követett (Jugovics 1954). Kis-tó-domb A Tik-hegytől ÉNy-ra található kis domb (348 m — 3. ábra 7.) triász Fődolomitra települ. A kiemelkedés sötétszürke, tömött, pados bazaltból épül fel (Jugovics 1954). A legújabb vizsgálatok szerint valószínűleg lávadugó maradványa (Németh & Martin 1999b). Tik-hegy A hegy (323 m — 3. ábra 8.) vulkáni képződményeinek feküjét vékony neogén üledékes kőzetek alkotják, melyek ÉENy felé fokozatosan eltűnnek és előbukkan a triász Fődolomit. A vulkáni működés törmelékszórással indult, amelyből maar épült fel (Németh & Martin 1999b). Ezt követően került felszínre a láva, melyből szürkésfekete, tömött, olivinzárványos bazalt keletkezett (Jugovics 1954). Agár-te tő Az Agár-tető (511 m — 3. ábra 9.) egy kb. 8 km széles lávatakaró. A bazalttakaró vastagsága 15-50 m között ingadozik (Jugovics 1954). A lávatakaró szinte teljes egészében a Nagyvázsonyi Mészkőre települ, csupán az ÉNy-i része alatt található triász dolomit. A hegy K-i pereme alatt ismeretlen korú piroklasztit-előfordulás is ismert, amelynek a lávát szolgáltató kitöréshez feltehetően nincs kapcsolata. A vulkanizmus freatomagmás kitöréssel indult, mely gyorsan átváltott magmás explóziókba. Ezt jelzi a vékony piroklasztikumra települő hólyagos bazaltsalak (Németh & Martin 1999a). A hegy legnagyobb részét lávafolyások alkotják. Tetején egy körülbelül 600 méter széles, Stromboli-típusú salakkúp maradványa látható, mely 80 m-re emelkedik ki a takaróból. Számos, a salakkúp kráteréből kiinduló lávafolyás mutatható ki a területen (Csillag et al. 2008, 2010). A salakkúp nagy számú orsó alakú bazaltbombát tartalmaz, amelyekben
