Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkanizmusa 47 Alaphegységre és/vagy neogén üledékes rétegekre települt vulkánok (maarok, maar vulkáni központok, salakkúpok, tufagyűrűk, lávatakarók, lávafolyások) A BBVT keleti részének vulkánjai A Tapolcai-medencétől keletre nagy kiterjedésű lávatakarók (Kab-hegy és Agár-tető), maarvulkánok (Tihany), lávakőzetekkel kitöltött maar-vulkánok (pl. Fekete-hegy), piroklaszt-ár üledékek (Szentbékkálla), valamint kisebb vulkáni kürtőmaradványok (pl. Hegyes-tű, barnagi Kő-hegy) figyelhetők meg (3. ábra 1-20.). A vulkáni képződmények kiemelt térszínű mezozoos, paleozoos és/vagy vékony pannóniai üledékes térszínre települnek. Az Agár-tető és a maar-vulkánok alatt csak néhány 10 m vastag pannóniai üledék jelenik meg. A kürtőroncsok esetében is feltételezhető egy vékony pannóniai üledékes felszín a kitörések idején, ez azonban az erózió során lepusztult (Martin & Németh 2004). 17 10’ 17°20’ 17-30’ 17-40’ 17”50’ I8°00’ 3. ábra. Az üregkitöltő ásványokat és kőzetzárványokat tartalmazó bazaltvulkánok földrajzi elhelyezkedése a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni területen (Jugovics 1969 alapján) 1. Tihany, 2. Kő-hegy, Barnag, 3. Kab-hegy, 4. Tálodi-erdő, 5. Öcs-Pula közötti bazalthegyek, 6. Ollak-hegy, 7. Kis-tó-domb, 8. Tik-hegy, 9. Agár-tető, 10. Bondoró-hegy, 11-12. Fekete-hegy, 13. Fenyves-hegy, 14. Halom-hegy, Mencshely, 15. Balázs-tető, 16. Hegyes-tű, 17. Szentbékkálla, 18. Sátorma, 19. Hegyesd, 20. Kopasz-hegy, Mindszentkálla, 21. Hajagos és Köves-hegy, 22. Csobánc, 23. Tóti-hegy, 24. Gulács, 25. Badacsony, 26. Szigligeti halomcsoport, 27. Szent György-hegy, 28. Haláp, 29. Uzsa, 30. Fertős-hegy, 31. Szebike, 32. Sarvaly-hegy, 33. Prágahegy, 34. Farkas-hegy, 35. Tátika, 36. Berce-hát, 37. Hermán-tó-hegy, 38. Csehi-erdő, 39. Nagygörbő, 40. Vindornyaszőlős Figure 3. Geographical position of basalt volcanoes containing cavity filling minerals and xenoliths at Bakony-Balaton Highland Volcanic Field (after Jugovics 1969) l. Tihany, 2. Kő Hill of Barnag, 3. Kab Hill, 4. Tálod Forest, 5. Öcs-Pula basalt hills, 6. Ollak Hill, 1. Kis-tó Hill, 8. Tik Hill, 9. Agár Hill, 10. Bondoró Hill, 11-12. Fekete Hill, 13. Fenyves Hill, 14. Halom Hill of Mencshely, 15. Balázs Hill, 16. Hegyes-tű Hill, 17. Szentbékkálla, 18. Sátorma Hill, 19. Hegyesd Hill, 20. Kopasz Hill of Mindszentkálla, 21. Hajagos and Köves Hills, 22. Csobánc Hill, 23. Tóti Hill, 24. Gulács Hill, 25. Badacsony Hill, 26. Szigliget Hills, 27. Szent György Hill, 28. Haláp Hill, 29. Uzsa quarry, 30. Fertős Hill, 31. Szebike Hill, 32. SarvalyHill, 33. Prága Hill, 34. Farkas Hill, 35. Tátika Hill, 36. Berce Hill, 37. Hermán-tó Hill, 38. Csehi Forest, 39. Nagygörbő quarry, 40. Vindornyaszőlős quarry Az egykori vulkánok közül a Bondoró, Fekete-hegy, Hegyesd, Kopasz-hegy és Tik-hegy esetében a kitörés freatomagmás explóziókkal indult, amelynek eredményeként vékonyabb-vastagabb (max. 40 m) piroklaszt-összlet rakódott le. A vulkanizmus következő szakaszában bazaltos lávafolyások töltötték ki a krátert. A működés záró fázisában Strombolitípusú salakkúpok keletkeztek. A Fenyves-hegy, Hegyes-tű, Kab-hegy, Kis-tó-domb, Kő-hegy (Barnag), Tálodi-erdő, Ollak-hegy, Öcs-Pula közötti bazalthegyek és Balázs-tető bazaltjai közvetlenül a mezozoos, az Agár-tető, a Kab-hegy és a Tálodi-erdő mezozoos és részben pannóniai aljzatra települnek. A Halom-hegy a Nagyvázsonyi Mészkőre települ. A szentbékkállai feltárás képződményei csupán piroklasztitból állnak. Tihany A Tihany (3. ábra 1.) környéki vulkáni képződmények a Tihanyi-félsziget nagy részét lefedik, és összefoglalóan „Tihany Maar Vulkáni Komplexumnak” (TMVK) nevezik (Németh et al. 2001). A vulkáni képződmények nagy része freatomagmás explóziók eredménye, amelyet a magmának a pannóniai üledékek
