Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)

Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa

46

KÓNYA P:

2. ábra. Vulkano-szedimentációs környezetek a BBVT-n (nem méretarányos, elvi modell Németh & Csillag 1999 szerint)

I. Maar-medence lávatavakkal, lávafröccs-kúpokkal, Stromboli-típusú salakkúpokkal kitöltve (pl. Fekete-hegy, Badacsony, Szent György-hegy); II. Maar-medence (pl. Tihany, Pula); III. Stromboli-típusú salakkúpok (pl. Kopácsi-hegy). Jelmagyarázat: 1. paleozoos-mezozoos alaphegység; 2. neogén képződmények; 3. kráterperemi alapi torlóár- és hullott piroklasztit rétegek; 4. alsó diatréma üledéksorozat; 5. Stromboli-típusú salakkúpok; 6. lávakőzetek; 7. lávacsatorna kitöltések; 8. maar-kráterek tavi turbidit üledékei (Gilbert-delta); 9. maar-kráterek tavi dolomit, mészkő üledékei és hévforrás-csatornák; 10. tefra behordási irány

Figure 2. Volcano-sedimentary environments of the Balaton Highland (theoretical model without scale according to Németh & Csillag 1999)

/. Maar craters with lakes, filled with spatter cones, Stromboli-type scoria cones (e.g. Fekete Hill, Badacsony, Szent György Hill); II. Maar crater (e.g. Tihany, Pula); III. Stromboli-type scoria cones (e.g. Kopácsi Hill). Legend: 1. Palaeozoic-Mesozoic basement; 2. Neogene formations; 3. Crater margin base surge andpyroclastites; 4. Sedimentary sequence of the lower diatreme; 5. Stromboli-type scoria cones; 6. Lava rocks; 1. Lava conduit infillings; 8. Lacustrine turbidites (Gilbert delta); 9. Lacustrine dolomite, limestone and hydrothermal conduits of maar craters; 10. Influx direction of tephra

alatti vizek a felszínhez közelebb lehettek. A magasabb területekre inkább a Stromboli-típusú salakkúpok és lávaplatók kialakulása volt jellemző. A freatomagmás explóziókhoz szükséges víz forrása valószínűleg a konszolidálatlan pannóniai rétegek víztartalma (pórusvíz), a permo-triász összlet karszt- és hasadékvize, valamint a Déli-Bakonyból érkező folyók, patakok felszíni vize lehetett. A három vízforrás eltérő karakterű vulkáni folyamatokat, képződményeket és formákat alakított ki (Budai & Csillag 1999):

— A karsztvíz folyamatos és gyakorlatilag korlátlan mennyiségű utánpótlást biztosított a freatomagmás működéshez. Mivel a karsztvíz csapadékfüggő, a nedves időszakokban freatomagmás explóziók, a száraz periódusokban magmás explóziók és effúziós működések zajlottak.

— A pórusvíz a freatomagmás explóziók során viszonylag gyorsan elhasználódott, utántöltődése lassú volt. így a kezdeti freatomagmás explóziók folyamatosan fordultak át magmás explozív (Stromboli-típusú) és effuzív működésbe. A maarokat salakkúpok, lávatavak töltötték ki (Tapolcai-medence tanúhegyei). Valószínűleg szintén a neogén összlet „szárazságával” magyarázható a Tátika-csoport területén a bazalt szubvulkáni jellege és a piroklasztit alárendelt szerepe.

—- A felszíni víz a Bakony területéről érkező patakokból és/vagy folyókból származott. A Bakony területe a „harmadidőszak” végétől egy általánosan emelkedő térszín volt. A felszíni vizek valószínűleg folyamatos utánpótlást biztosítottak a freatomagmás vulkanizmushoz.

Több kutató (pl. Hofmann 1875-1878, Jugovics 1948a, 1954) véleménye szerint a vulkánok elhelyezkedését — magmavezető csatornaként — ENy-DK-i, illetve EK-DNy-i irányú mélytörések határozták meg. E két irány mentén találjuk a bazaltok zömét, és ezek azok a meggyengült övék, amelyek a kéreg mélyebb régióiban a magma emelkedési útvonalaiként szolgáltak. A bazaltok felszíni elterjedését a fenti sávokon belül végül a felszínközeli szerkezetek határozták meg, amelyek részben összefüggtek a miocén medencékkel és törésekkel, melyek felújulása elősegítette a bazaltok felszínre kerülését (Budai & Csillag 1999).

A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület vulkántípusai

A BBVT-n több mint ötven bazaltvulkán ismert. Ezek többsége bazaltból vagy bazaltból és piroklasztikumokból épül fel, kisebb részét csak piroklasztit képződmények alkotják. Ásványtani szempontból elsősorban a bazaltok üregkitöltő és üledékes kőzetzárványaihoz, valamint a piroklasztikumok köpeny xenolitjaihoz kapcsolódó ásvány társulás szolgál a legtöbb információval. Ennek következtében az alábbiakban a bazalt, bazalt+piroklasztit és peridotit xenolitokat tartalmazó vulkánok felépítését jellemzzük röviden. Az ásványtanilag kevésbé jelentős, kis területen megjelenő piroklasztitkúpok bemutatásától eltekintettünk.