Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
89 későbbi időszakait. A különböző méretű, egyszerű, valamint bordázott nyakú füles és füleden fazekak mellett megtalálhatjuk a tárolóedényeket, a tálak és palackok többféle típusát, köpülőedényt, fedőket, korsót. Az egyszerű főzőedényeken kívül az igényesebb kivitelű, polírozott darabokat is. Ebből az edénykészletből azonban hiányzik a cserépbogrács. Végezetül a borsodi edények természettudományos vizsgálatának egy további eredményét szeretném még megemlíteni. Láttuk, hogy a 10. századi falut tűzvész pusztította el. Az archaeometriai mérések egyértelműen bizonyították, hogy ez az edények egy részén erőteljes, más részükön azonban szabad szemmel nem is látható nyomot hagyott. Az összerepedezett, felhólyagosodott, deformálódott edények nem rontott fazekastermékek, hanem a tűzvész következményei. A másodlagosan megégett edények szöveti képe azt bizonyítja, hogy magas, 900-1000 fok feletti hőhatás érte őket, majd a tűzvész hirtelen elcsitult, az edények pedig gyorsan lehűltek. Ebből következtethetünk a házak építőanyagára is. Ez csak olyan anyag lehetett, amely meggyulladva gyorsan nagy hőfokot képes elérni, de azután hirtelen el is hamvad. Ez az anyag pedig minden bizonnyal a fa lehetett. Összhangban áll ez a település feltárása során kialakult képpel is. A borsodi falu földfelszínre épített borona-, illetve kőalapú faházakból állt. II.4. MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZÖK331 11.4.1. Ekevasak Mint említettük, a 7. házban, az égett gabonamagok között két ekevasat is leltünk. A kisebbik ekevas kovácsolt vasból készült, lapát alakú. Köpüje egyenes, a köpüszámyak viszonylag nagy méretűek. Válla alig szélesedik ki, csapott. Pengéje ívelt élű, hegye lekerekített. Bal oldali éle erősen kopott, csorba, most aszimmetrikus. H: 17,5 cm, sz: 9 cm (49. tábla 1,21. kép).332 A nagyobbik ekevas ugyancsak kovácsolt vasból készült, lapát alakú. Vállai kissé csapottak. Köpűje kiszélesedik, háromszög alakú. Pengéje hegyes, vaskos nádolással. Jobb oldali éle kopott, csorba, így jelenleg enyhén aszimmetrikus. H: 22,5 cm, sz: 12 cm (49. tábla 2, 22. kép).333 Hazai leleteink között ritkán fordulnak elő mezőgazdasági eszközök. Hiteles ásatásból származó darabot pedig igen keveset ismerünk.334 Ezért a borsodi településen napvilágot látott két ekevasat kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetjük. Az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy a késő népvándorlás kori és honfoglalás kori ekevasak szimmetrikusak voltak, legfeljebb enyhe aszim-331 A témáról korábban: Wolf 2017, 539-547. 332 НОМ ltsz: 96.1.1392. 333 НОМ ltsz: 96.1.1393. 334 Müller 1982, 429-430, Henning 1987, 33, Abb. 21, Taf. 13-18. AI típus, Balassa 1994, 238-240. metria figyelhető meg rajtuk. Valamennyien túróekéhez tartoztak, még azok is, amelyeken a kopásnyomok arra mutatnak, hogy megdöntve használták őket.335 A borsodi vasakon a kopásnyomok hosszú használatra utalnak. Hogy jobb oldaluk erősebben kopott, csorbult, egyértelműen bizonyítja, az ekevasakat jobbra döntve szerelték fel az ekékre, hegyes szöget zártak be a talajfelszínnel. Ily módon egy oldalra fordították velük a földet. Ez a szántásmód a közönséges túróekéknél hatékonyabb, az ágyekéhez hasonló munkát tett lehetővé. Leleteink legközelebbi hazai párhuzamai a pölöskei,336 a vértesi337 és a badacsonyi338 ekevasak. Ezeket, bár szórványleletek, Müller Róbert tipológiai alapon a magyar honfoglalás idejére keltezte. A borsodiakhoz igen hasonlóak még a Debrecen-Szepes-pusztán és a Mohácson napvilágot látott példányok is, noha ezeket valamivel korábbra, 8-9. századra teszi a kutatás.339 A késő népvándorlás korban, honfoglalás korban készülhetett a fonyód-ilonaberki darab is.340 Ugyancsak a 8-9. századra keltezik a Gencsről (Ghenci, Szatmár m., Románia), valamint Lázáriból (Lazuri, Szatmár m., Románia) előkerült, a borsodiakhoz igen hasonló példányokat.341 A borsodiakénál hosszabb köpűje van a Csekejen (Cakajovce, Szlovákia) lelt, asszimetrikusnak mondott példánynak. A 291. sírban egy idős férfi nyugodott, akinek a sírjából az ekevason kívül sarló, vödörvasalások, kések, edény, tűzkő került elő. A sírt a 9. század első évtizedétől a 10. század 2. évtizedéig datálták.342 Mind a kisebbik, mind a nagyobbik ekevasunkhoz hasonló darabok ismertek a szaltovói kultúrából, valamint bolgár-török területről.343 De a kijevi Ruszban több helyen is napvilágot látott, a 11-13. századra keltezett példányok is erősen emlékeztetnek a borsodiakra.344 Dél-Morvaországból, és a mai Délnyugat-Szlovákiából ismeretesek 7-10. századi ekevastöredékek. Ezek egy része szimmetrikus, másik része aszimmetrikus.345 Miculcicén 5 ép és 7 töredékes, a borsodiakhoz hasonló, kis és közepes méretű, szimmetrikus, illetve a használat következtében enyhén aszimmetrikussá vált ekevasat találtak. A leletek a 9. század második felére, a 10. század 335 Müller 1975, 96. 336 Müller 1971, 253-254, 1. kép 1. 337 Müller 1971, 254-255, 2. kép, Müller 1982, 381. 338 Müller 1971, 255-256. 3. kép 339 Ecsedi 1931, 74-76, Ecsedi-Sőregi 1931, 48, 12. kép 1, Müller 1975, 85-97, Müller 1982, 245-246, 273. 340 Müller 1978, 8-10, 37. jegyzet 341 Cosma 2002, 92, 115, 191, 103. kép 8, 105, 115, 194. 109. kép 1. 342 Rejholcová 1995a 27, 1995b, Ll. tábla 13, Hanuliak-Rejholcová 1999, 10. 343 Ljapuskin 1958, 117-118, 10. kép 1, Pletnyeva 1967, 144, 146. 38. kép 8-9, Berezovec 1963, 184, 190, 20. kép 2, Balassa 1994, 238, 1. kép. További irodalommal. 344 Baratt 1986, 464, 111. kép 1-3, Plisznyeszk: Kacséra 1962, 27, 9. kép 4, Jura 1962, 78, 28. kép 1, Balassa 1994, 238-239, 2-3. kép. 345 Klápste 2000, 70, Polácek, 2003, 559-601, 2. kép. Korábbi irodalommal.
