Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

90 elejére keltezhetők. Nagymorva területről ismeretes még néhány, hasonló példány, amelyet ugyanerre az időszakra datáltak.346 A födém és a tető omladékai között, tehát a borsodi­hoz igen hasonló módon, feltehetőleg az egykori ház pad­lásán, egymásra fektetve került elő két, túróekéhez tartozó szimmetrikus ekevas Garadna-Kastélyzug lelőhelyen. Bár eredetileg római korinak határozták meg őket, a velük együtt előkerült kerámiatöredékek alapján ez kizárható, a 7-9. századnál korábbra nem keltezhetők.347 11.4.2. Rövid kaszák Borsodon két házban is leltünk rövid kaszát. A 7. házban az ekevasak mellett került elő az egyik. Kovácsolt vas­ból készült, nyele viszonylag hosszú, makkban végződik, téglalap átmetszetü. Pengéje egyenletesen keskeny, háta, éle, egyenes, hegyben végződik. A penge átmetszete háromszög alakú. Másodlagosan égett. H: 35 cm, pen­ge sz.: 3 cm (50. tábla 1, 23. kép).348 A másik példányra a 10. házban bukkantunk rá. Kovácsolt vasból készült, nyele rövid, makkban végződik, téglalap átmetszetü. Pengéje egyenletesen keskeny, háta, éle egyenes, hegy­ben végződik. A penge erősen sérült, csorbult, háromszög átmetszetü. H: 33,8 cm, penge sz: 3,2 cm (50. tábla 2.).349 A rövid kasza a rendszeres fűvágásra, szénakaszálás­ra alakult a bronzkor végén a horgas sarlóból. Feltehető, hogy ebben az időben a klimatikus viszonyok megvál­tozása kényszerítette rá az embereket, hogy takarmányt gyűjtsenek állataik számára.350 Az első hazai példány Sárrétudvari-Ferendekhalmon, egy 10-11. századra keltezhető temető egyik sírjából, az elhunyt hasán került elő. Az eszközt ásatója kaszának határozta meg.351 Ugyancsak sírból, Szentes-Szentlászló 11. század elejére datált temető 5. számú férfi sírjának jobb kezénél látott napvilágot egy további darab is. Ezt előkerülésekor hosszú késnek, később pedig nádvágó­nak tartották.352 Rövid kaszáink nagy többsége azonban településről, illetve kincsleletből származik.353 Szabó Kálmán a kecskemét-árvaházi példányt nádvágónak ha­tározta meg. Nyomában hosszú időn keresztül a többi hasonló eszközt is nádvágónak tartották. A rövid kaszák magyarországi használatának bizonyítása Takács Lajos érdeme. Kimutatta, hogy e speciális eszköz ismert volt a magyarság körében, amelyet egy, a magyar nyelvben meggyökeresedett szólásmondás is bizonyít. A mondás 346 Polácek, 2003, 600, 640. 347 Salamon-Török 1960, 164, 168-169, XXXII. tábla, XXXI. tábla 7, 9, 10 és XXXIII. tábla 1-2, Müller 1975, 95. 243. jegyzet, Müller 1982, 78-79. 348 НОМ ltsz: 96.1.1394. 349 НОМ ltsz: 93.10.27. 350 Takács 1970, 194. 351 Zoltai 1910, 25, Kralovánszky 1962, 120, Müller 1982, 174. 352 Széli 1941, 233-234. I. tábla A. 9. kép, Kralovánszky 1962, 120. II. tábla 4, Müller 1982, 188. 353 Müller 1982, 488, korábbi irodalommal. Szolnoki 2005. a rövidkasza sajátos használati módjára utalt, hogy tud­niillik a hosszú kaszával ellentétben, ez kétfelé vág. Elő­ször jobbról balra, majd magasan a levegőbe emelve a fej fölött átfordítva, balról jobbra suhintottak vele. A vá­gás így nem párhuzamos a talajfelszínnel, mint a hosszú kaszánál, hanem íves, teknőszerü. A rövid kaszák jelleg­zetes formája lehetővé tette, hogy a füvet tányérszerü részekben a fás, bokros, hepehupás területeken is levág­ják, tehát olyan terepen is használhatták, ahol a hosszú kaszával nem lehetett volna dolgozni. Ezzel együtt is a szénahozam kisebb, mint a hosszú kasza után. A rövid kasza használata nem jelent rendszeres rétgazdálkodást, hanem inkább csak a fii felületi lesarabolását. A hosszú kasza nemcsak a vágásmódban, hanem az egész rét- és takarmánygazdálkodásban forradalmi vál­tozást hozott. A korábbi kutatás úgy vélte, ez a változás csak a késő középkorban következett be.354 Az újabb ada­tok birtokában azonban e változás kezdeteit nagy való­színűséggel a 13. század közepére tehetjük, amelyet a két eszköztípus együttes használata is megerősít.355 A rövid kaszák eredetét vizsgálva Takács Lajos úgy vélte, hogy önálló szláv típusról nem beszélhetünk, ezért a magyarság nem is vehette át a rövid kaszák használatát a szlávságtól.356 Véleményét a szláv területekről szárma­zó leleteket ismertető régebbi és újabb munkák egyaránt igazolták. A keleti szlávoknál a rövid kaszákat csak a 10. századtól lehet követni, noha a szomszédos területe­ken már a Krisztus utáni 1. századtól megtalálhatók.357 A 11-12. századi orosz leletek feldolgozása során a rövid kaszákat két típusra osztották. Az északi tipus keskeny pengéjű, a nyaka viszonylag hosszú. A déli pengéje és nyaka rövidebb, a penge szélesebb.358 A déli széles pen­gék épp úgy megtalálhatók a kazároknál, mint az oro­szoknál.359 Az egykori csehszlovákiai leletek között ugyancsak két típust lehetett elkülöníteni. Sem területileg, sem kor­ban nem lehetett azonban szétválasztani őket. A 8. század végétől, a 9. század elejétől fordul elő mindkettő a szláv­oknál. Egyikről sem állítható biztosan, hogy speciálisan szláv típus.360 Mikulcicén 39 rövid kasza látott napvilá­got. A borsodiakhoz hasonló egyenes, valamint kiszéle­sedő pengéjű darabok egyaránt előkerültek. A leleteket a 9. század végére, a 10. század elejére lehet keltezni. Más, nagymorvának tartott lelőhelyeken viszonylag rit­ka a rövid kasza, csak néhány elszigetelt adat ismeretes. 354 Takács 1970,206. 355 Terei-Horváth 2007a, 224-225. 356 Takács 1970, 192. 357 Beranova 1957, 110. 358 Kolcsin 1953, 95-96, 57-59. kép. A borsodi kaszákhoz leginkább egy novgorodi kurgánból előkerült példány hasonlít. 57. kép 1, ua. 58. kép 359 Ljapuskin 1958, 117-118,311-312. 360 Beranova, 1957, 110-111. 4. kép. A borsodi kaszák а II. típusba sorolhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents