Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
90 elejére keltezhetők. Nagymorva területről ismeretes még néhány, hasonló példány, amelyet ugyanerre az időszakra datáltak.346 A födém és a tető omladékai között, tehát a borsodihoz igen hasonló módon, feltehetőleg az egykori ház padlásán, egymásra fektetve került elő két, túróekéhez tartozó szimmetrikus ekevas Garadna-Kastélyzug lelőhelyen. Bár eredetileg római korinak határozták meg őket, a velük együtt előkerült kerámiatöredékek alapján ez kizárható, a 7-9. századnál korábbra nem keltezhetők.347 11.4.2. Rövid kaszák Borsodon két házban is leltünk rövid kaszát. A 7. házban az ekevasak mellett került elő az egyik. Kovácsolt vasból készült, nyele viszonylag hosszú, makkban végződik, téglalap átmetszetü. Pengéje egyenletesen keskeny, háta, éle, egyenes, hegyben végződik. A penge átmetszete háromszög alakú. Másodlagosan égett. H: 35 cm, penge sz.: 3 cm (50. tábla 1, 23. kép).348 A másik példányra a 10. házban bukkantunk rá. Kovácsolt vasból készült, nyele rövid, makkban végződik, téglalap átmetszetü. Pengéje egyenletesen keskeny, háta, éle egyenes, hegyben végződik. A penge erősen sérült, csorbult, háromszög átmetszetü. H: 33,8 cm, penge sz: 3,2 cm (50. tábla 2.).349 A rövid kasza a rendszeres fűvágásra, szénakaszálásra alakult a bronzkor végén a horgas sarlóból. Feltehető, hogy ebben az időben a klimatikus viszonyok megváltozása kényszerítette rá az embereket, hogy takarmányt gyűjtsenek állataik számára.350 Az első hazai példány Sárrétudvari-Ferendekhalmon, egy 10-11. századra keltezhető temető egyik sírjából, az elhunyt hasán került elő. Az eszközt ásatója kaszának határozta meg.351 Ugyancsak sírból, Szentes-Szentlászló 11. század elejére datált temető 5. számú férfi sírjának jobb kezénél látott napvilágot egy további darab is. Ezt előkerülésekor hosszú késnek, később pedig nádvágónak tartották.352 Rövid kaszáink nagy többsége azonban településről, illetve kincsleletből származik.353 Szabó Kálmán a kecskemét-árvaházi példányt nádvágónak határozta meg. Nyomában hosszú időn keresztül a többi hasonló eszközt is nádvágónak tartották. A rövid kaszák magyarországi használatának bizonyítása Takács Lajos érdeme. Kimutatta, hogy e speciális eszköz ismert volt a magyarság körében, amelyet egy, a magyar nyelvben meggyökeresedett szólásmondás is bizonyít. A mondás 346 Polácek, 2003, 600, 640. 347 Salamon-Török 1960, 164, 168-169, XXXII. tábla, XXXI. tábla 7, 9, 10 és XXXIII. tábla 1-2, Müller 1975, 95. 243. jegyzet, Müller 1982, 78-79. 348 НОМ ltsz: 96.1.1394. 349 НОМ ltsz: 93.10.27. 350 Takács 1970, 194. 351 Zoltai 1910, 25, Kralovánszky 1962, 120, Müller 1982, 174. 352 Széli 1941, 233-234. I. tábla A. 9. kép, Kralovánszky 1962, 120. II. tábla 4, Müller 1982, 188. 353 Müller 1982, 488, korábbi irodalommal. Szolnoki 2005. a rövidkasza sajátos használati módjára utalt, hogy tudniillik a hosszú kaszával ellentétben, ez kétfelé vág. Először jobbról balra, majd magasan a levegőbe emelve a fej fölött átfordítva, balról jobbra suhintottak vele. A vágás így nem párhuzamos a talajfelszínnel, mint a hosszú kaszánál, hanem íves, teknőszerü. A rövid kaszák jellegzetes formája lehetővé tette, hogy a füvet tányérszerü részekben a fás, bokros, hepehupás területeken is levágják, tehát olyan terepen is használhatták, ahol a hosszú kaszával nem lehetett volna dolgozni. Ezzel együtt is a szénahozam kisebb, mint a hosszú kasza után. A rövid kasza használata nem jelent rendszeres rétgazdálkodást, hanem inkább csak a fii felületi lesarabolását. A hosszú kasza nemcsak a vágásmódban, hanem az egész rét- és takarmánygazdálkodásban forradalmi változást hozott. A korábbi kutatás úgy vélte, ez a változás csak a késő középkorban következett be.354 Az újabb adatok birtokában azonban e változás kezdeteit nagy valószínűséggel a 13. század közepére tehetjük, amelyet a két eszköztípus együttes használata is megerősít.355 A rövid kaszák eredetét vizsgálva Takács Lajos úgy vélte, hogy önálló szláv típusról nem beszélhetünk, ezért a magyarság nem is vehette át a rövid kaszák használatát a szlávságtól.356 Véleményét a szláv területekről származó leleteket ismertető régebbi és újabb munkák egyaránt igazolták. A keleti szlávoknál a rövid kaszákat csak a 10. századtól lehet követni, noha a szomszédos területeken már a Krisztus utáni 1. századtól megtalálhatók.357 A 11-12. századi orosz leletek feldolgozása során a rövid kaszákat két típusra osztották. Az északi tipus keskeny pengéjű, a nyaka viszonylag hosszú. A déli pengéje és nyaka rövidebb, a penge szélesebb.358 A déli széles pengék épp úgy megtalálhatók a kazároknál, mint az oroszoknál.359 Az egykori csehszlovákiai leletek között ugyancsak két típust lehetett elkülöníteni. Sem területileg, sem korban nem lehetett azonban szétválasztani őket. A 8. század végétől, a 9. század elejétől fordul elő mindkettő a szlávoknál. Egyikről sem állítható biztosan, hogy speciálisan szláv típus.360 Mikulcicén 39 rövid kasza látott napvilágot. A borsodiakhoz hasonló egyenes, valamint kiszélesedő pengéjű darabok egyaránt előkerültek. A leleteket a 9. század végére, a 10. század elejére lehet keltezni. Más, nagymorvának tartott lelőhelyeken viszonylag ritka a rövid kasza, csak néhány elszigetelt adat ismeretes. 354 Takács 1970,206. 355 Terei-Horváth 2007a, 224-225. 356 Takács 1970, 192. 357 Beranova 1957, 110. 358 Kolcsin 1953, 95-96, 57-59. kép. A borsodi kaszákhoz leginkább egy novgorodi kurgánból előkerült példány hasonlít. 57. kép 1, ua. 58. kép 359 Ljapuskin 1958, 117-118,311-312. 360 Beranova, 1957, 110-111. 4. kép. A borsodi kaszák а II. típusba sorolhatók.
